2013. november 28., csütörtök

Stephen King - Minden sötét, csillag sehol


Stephen King - Minden sötét, csillag sehol

Stephen King - Full Dark, No Stars
Eredeti megjelenés: 2010
Magyar kiadás: Európa, 2013
Műfaj: horror, novellás
Hossz: 528 oldal / 871.200 karakter
Fordította: Szántó Judit
ISBN: 978 963 0796 43 9
Díjak:
Bram Stoker-díj (2010) 
Beleolvasás:
ITT
Vásárlás:
BOOKER

Tartalom:
Stephen King új kötetének központi témája a bosszú, a megtorlás. Az első és leghosszabb történet helyszíne egy nebraskai tanyaház Hemingford Home-ban. A kisváros King rajongóinak a „Végítélet” című regényből már ismerős lehet: az abban szereplő Abigail anya itt lakott, és az Az című regényben felnőttkorában Ben Hanscom költözik ugyanide. Az „1922” mesterien adagolja a feszültséget, a szörnyű események és a gyarló központi figura sajátos, olykor komikus beszédfordulatai egyszerre rettentő és szórakoztató kontrasztban állnak. „A dagadt sofőr” története újabb és újabb váratlan csavarokat tartogat – itt egy zárkózott írónő vidéki felolvasóestje adja az apropót a horrorisztikus kifejlethez. A „Hosszabbítás jutányos áron” egyik szereplőjéről kiderül, tulajdonképpen ő maga a sátán, a záró történetet pedig – „Egy jó házasság” –, ugyan harmadik személyben, de szintén női nézőpontból láttatja az elbeszélő.

Mind a négy írás lebilincselő izgalmakat tartogat, nem véletlen, hogy a már élő klasszikusnak számító King új kötete Bram Stoker-díjat kapott.


2013. november 25., hétfő

Lőrinczy Judit - Ingókövek


Lőrinczy Judit - Ingókövek
Sztálingrád másik csatája

Magyar kiadás: Ad Astra, 2013
Műfaj: fantasy, háborús
Hossz: 456 oldal / 919.296 karakter
ISBN: 978 615 5229 32 9
Beleolvasás:
ITT
Vásárlás:
BOOKER

Tartalom:

Sztálingrádot elátkozta a neve. A németek és szovjetek több százezer áldozatot követelő csatájáról mindenki hallott már – ám a másik, melyet a város és a halál vívnak egymással, évszázadok óta folyik, és mind a győzelem, mind a vereség lelkekbe kerül… Wilhelm Galler, a magányos mesterlövész életre kelő szobrok és különös látomások között bolyong a néptelen városban; Wolfgang Lindt hadnagy a lelkét elemésztő emlékek elől menekülne, ám Sztálingrád nem ereszti; Galina, a pilótanő a Volga túlsó partjáról száll az elátkozott vidék fölé; a sztálingrádi Vaszilij pedig ismeretlenné vált utcákon kísérti a sorsot – és próbálja lefizetni a végzetét. Négy ember, szembenálló felek, akiket azonban mégis összeköt a közös sors és a láthatatlan gúzs, amelyet Sztálingrád font köréjük.


2013. november 21., csütörtök

Brandon Hackett - Isten gépei


Brandon Hackett - Isten gépei 

Magyar kiadás: Metropolis Media (Galaktika), 2008
Műfaj: science-fiction
Hossz: 294 oldal / 599.760 karakter
ISBN: 978 963 9828 20 9
Beleolvasás:
ITT
Vásárlás:
BOOKER


Tartalom:
Egyik pillanatról a másikra történt: 2027-ben a Nap eltűnt az égről. Helyén egy vörös törpecsillag ontja rőt fényét a Föld világos oldalára, míg a halott és fagyott sötét oldal fölött sosem látott csillagképek ragyognak. Az Ugrásnak nevezett jelenség oka ismeretlen, az emberi civilizáció beleremeg a sokkba: a napos oldali országokat menekültek milliói árasztják el, a világgazdaság összeomlik, az emberiség a túlélésért küzd. A pusztulásból azonban lassan új világ születik. Húsz év múlva a technikai fejlődés soha nem látott ütemre gyorsul, az élet friss és modern, a fiatal generációk számára a régi Föld már csak a legendákban létezik. Kerti Szófia, a genetikailag módosított budapesti lány és társai inkább a jövőbe tekintenek, ahol újabb fordulópont, a technológiai szingularitás várja az emberiséget. Egy esemény, ahol a fejlődés görbéje függőlegessé válik, amely mögé semmilyen előrejelzés nem láthat be, és ahol tudása az embert saját istenévé avathatja. De vajon valóban független-e egymástól a 2027-es Ugrás és a technikai fejlődés szédítő felgyorsulása, vagy a kozmikus színfalak mögött egy végletekig precíz kísérlet zajlik, melynek alanya maga az emberiség? A Zsoldos Péter-díjas Brandon Hackett új regényének hősei az általunk ismert emberi létezésen túl is elmerészkednek, hogy választ találjanak a rejtélyekre.


2013. november 18., hétfő

Dmitry Glukhovsky világa



Dmitry Glukhovsky orosz író 1979-ben született Moszkvában, de az általános iskola elvégzése után több évet élt különböző országokban, így Izraelben, Németországban és Franciaországban. Öt nyelven beszél. Az írás mellett ma is rádiós műsort vezet valamint újságcikkeket publikál. Könyveiben időnként visszaköszönnek kormányellenes nézetei. Nem sok könyve jelent ugyan meg eddig, de a minőségükre nem lehet panaszunk.

Első és azóta is leghíresebb művét, a Metro 2033-at 1995 körül, tizenhat évesen kezdte írni. Az első változat részleteit a metro2033.ru internetes oldalon 2002-ben publikálta, miután nem talált olyan kiadót, aki kész lett volna megjelentetni a könyvet. Az első olvasók kommentárjait figyelembe véve aztán kibővítette a történetet, és új lezárást is írt hozzá. A regény második változata aztán 2005-ben meg is jelent, majd villámgyorsan meg is hódította az egész világot. Glukhovsky pedig egy csapásra Oroszország egyik legünnepeltebb írója lett. A Metró Univerzum az olvasók milliói után a játékosokat is meghódította, miután félelmetesen hangulatos túlélő-horror stílusú számítógépes játék készült belőle – legújabb hírek szerint az MGM filmstúdió berkeiben már a filmváltozatot készítik elő.

2013. november 17., vasárnap

Delta Vision kiadói hírek



Múlt héten volt a Delta Vision kiadói estje, amin Terenyei Róbert beszél az idén még megjelenő könyvekről, a 2014-es tervekről, a megújuló klubtagsági rendszerről (engem meggyőztetek, be fogok lépni), a kiadó néhány anyagilag megbukottnak tekinthető kiadványáról, és üzleti sikeréről, a nagykereskedők jelentette problémákról, a M.A.G.U.S.- és MesterMűvek könyvekről és az abbahagyott sorozatokról. Ezen kívül is érint még a géppuskaszájú vezető több témát, érdemes végighallgatni a több mint 40 perces interjút, ami ráadásul néhol még iszonyú vicces is. A videót az ekultura.hu honlap Youtube csatornájáról linkeltem át. Utólag is köszi!

Nem szedem most össze a fontosabb híreket - tényleg nézze meg az egészet, akit érdekel a fantasy-könyvek témája! -, csak kiemelnék egy-kettőt, amik hallatán kifejezetten örültem.

- Ha az Alexandra tényleg befejezi Steven Erikson malaza sorozatának kiadását, akkor ők elgondolkodnak a folytatáson (néminemű fórumos buzdítás nem ártana, hogy lássák, tényleg mennyien szeretnénk ezt), sőt, Ian C. Esslemont párhuzamos sorozatáról is szó lehetNE akár! (Az évszázad mentése lenne!)
- Jövőre biztosan befejezik Gene Wolfe Az új nap könyve tetralógiáját, az eddig megjelent három részhez egyező kiadásban. (Végre elolvashatom, mert igen, nálam például ez volt az oka, hogy még nem kezdtem bele!)
- A Dark Prince mellett jövőre még két David Gemmell fog jönni!
- A következő (jövőre kettő várható) Dave Duncan kötetek már gyönyörű, a francia eredetivel megegyező borítóval fognak kijönni, nem olyan csúnyával, ahogy a nyitó kötet. :)
- Idén jön Orson Scott Card-tól az Enchantment.
- Jövőre 7-8 Terry Pratchett fog megjelenni (négy-öt új, a többi utánnyomás).
- Eddig általában évi 40 könyvet jelentettek meg, ezt MINDENKÉPPEN feljebb akarják vinni.
- Robin Hobb, Brandon Sanderson, Anthony Piers, Robert E. Howard... és a többiek.

2013. november 15., péntek

Steven Erikson világa



Steven Erikson (1959-)
Steve Rune Lundin (1959-) kanadai archeológus, antropológus, akinek néhány korai novelláját, kisregényét 1991 óta olvashatják azok a kiválasztott kevesek, akik véletlenül rábukkantak ezekre a félig elfeledett kiadványokra. A kis tengeren túli kiadó, a TZAR által megjelentetett különböző műfajú kötetek – akkoriban – nem kerültek a rivaldafénybe. Amikor azonban 1999-ben Steven Erikson néven megjelent a Malazai Bukottak Könyvének regéje című fantasy sorozatból az első rész, minden megváltozott.

Hosszú, nehéz út vezetett az első kötet, A Hold udvara megjelenéséig. Az alapjául szolgáló világot Ian C. Esslemonttal közösen álmodták meg 1982-ben, és először csak egy saját, AD&D (Advanced Dungeons & Dragons) alapú asztali szerepjáték-világnak szánták. 1991-ben jött az ötlet, hogy készítsenek egy filmet, ami itt játszódik, de a forgatókönyvet végül nem sikerült eladniuk. A filmötletet aztán Erikson nyolc év alatt regény méretűre bővítette. A kötetet akkora érdeklődés fogadta, hogy a folytatásokra sem kellett sokat várni, és még kilenc rész íródott hozzá. Annak a merész kalandornak, aki fel szeretné fedezni Erikson világát, nem kevés nehézséget kell legyőznie. Már ahhoz hatalmas akaraterővel kell rendelkeznie, hogy egyáltalán belekezdjen a majd’ tízezer oldalon keresztül tartó szerteszét ágazó történet-szörny elolvasásába. Mivel eleinte semmit nem tudni semmiről, hiszen „in-medias-res” a kezdés, ezért az első kötet előszörre (vagy legalábbis egy ideig) szinte teljesen érthetetlen. Nem segít az sem, hogy a fejezetek központozása véletlenül kimaradt a kötet szerkesztése során, ezért például helyszínváltáskor semmiféle figyelmeztetést nem kapunk, de aztán menthetetlenül belerázódunk és a második kötettől már sokkal érthetőbbé válik a sorozat. Addig is kitartást. Megéri! A könyvek ráadásul nem is lineárisan követik egymást. Minden egyes rész másKOR és másHOL játszódik, más szereplőkkel a középpontban. Eleinte a történetek csak lazán, az erőszakos hódítókból álló Malaza Birodalom révén kapcsolódnak egymáshoz.




Az első könyv fő eseményei Genabackis kontinensén játszódnak, ahol a hódító Malaza Birodalom a még ellenálló városállamokat próbálja térdre kényszeríteni. (Ez a történetszál a harmadik könyvben folytatódik.) A második fő szál a következő kötetben – Tremorlor kapuja – már Hétváros kontinensén játszódik és a Forgószél-lázadás harcosai által egy egész földrészen keresztül üldözött menekülteket kísérő malaza sereg vesszőfutásáról szól. Az ebben a részben leírt népirtás mellett a Trónok harca sorozat „vörös nász” jelenete azonnal jelentéktelenné fakul. Talán a leginkább felkavaró, megható és hősies könyv, amit valaha olvastam. (Az események a negyedik és a hatodik kötetben folytatódnak.) A harmadik fő szálra egészen az ötödik kötetig, az Éjsötét áradatig várnunk kell, pedig ez a rész időben jóval hamarabb játszódik, mint az eddigi események. Kiderül belőle, hogyan vált a Tiste Edurok és a letherek közti konfliktus igazi történelemformáló tényezővé. A fontosabb szereplők néhány kötetenként visszatérnek, és a három, első pillantásra teljesen külön szálon futó cselekmény egyre jobban – úgy hatezer oldal után – összeér, és fokozatosan megismerhetjük a háttérben munkálkodó természetfölötti erőket is.

Erikson szerette volna, ha a története szakít, túllép a J.R.R. Tolkien Gyűrűk urája óta szinte kőbe vésett fantasy tematikán. Nem egy egyszerű, könnyen olvasható történetet akart írni, ahol a végén győz az igazság és a hősök belovagolnak a naplementébe, hanem egy jóval sötétebb, felkavaróbb művet. A kezdeti közönségsiker őt magát lepte meg legjobban. Ez az a sorozat, aminek nem lehet nekiülni és csak úgy tessék-lássék "olvasgatni". Az extrém sok karaktert felvonultató történet a malazák és néhány másik ősi, emberfeletti hatalommal rendelkező népcsoport cirka 300.000 éves történetét meséli el az éppen hatalmon lévő birodalmak és néhány szinte elpusztíthatatlan lény szemszögéből. A malaza univerzum mitológiája, világtörténelme és fejlődéstörténete mellett a Szilmarilok is csak laza ujjgyakorlatnak tűnik. A világ megalkotásában nagy segítség volt a szerző tudományos (régész) háttere. Könnyedén hozott létre az elfogadott kelta alapú fantasy sablonoktól eltérő kultúrákat, népeket, civilizációkat, ezzel is – és gyakorlatilag a könyvei minden más aspektusával szintén – sikeresen kitörve az egy kaptafára készült fantasy művek keretei közül.

A szerteágazó történet mellett a széria mágia- illetve jósrendszere is meglehetősen bonyolult. Röviden – és egyben érthetően – elmagyarázni nem is igen lehet, a lényeg, hogy varázserőt más világokra nyíló ÜREGEK megnyitásával lehet kapni. Az üregeknek sok fajtája van – például a Kurald Emurlahn, a Starvald Demelain, az Omtose Phellack, a Denul vagy a Birodalmi Üreg –, és persze mindegyik teljesen másra való. A varázslók ezekből általában egynek-kettőnek parancsolnak, bár állítólag vannak, akik ennél jóval többnek. A varázshasználók legféltettebb titka, hogy pontosan mennyi és melyik üregeknek is parancsolnak! Ez azonban még csak a mágia-hegy csúcsa, hiszen itt vannak még a fajspecifikus üregek, az Ősi Üregek (a Kunyhók), az üregekben lakozó Hatalmak (fajok és uralkodók), a sárkányok és a Sárkányok Asztala, ami egy Tarot-szerű jósláshoz használható. 

A kötetek jelentős részét a birodalmak közt folyó intrikák teszik ki. A szerző nyelvezete, stílusa kiváló, karakterei élettől duzzadóak. Leginkább emlékezetes karakterei a Hídégetők nevű utászcsapat tagjai közül kerülnek ki, akik Glen Cook híres-neves Fekete sereg című könyvében szereplő hadtest továbbgondolásai. Sikeresen ötvözte a drámaian izgalmas, akciórészekben gazdag erőteljes, sötét, szinte már embertelen, katonás stílust a komoly értéket is közvetítő témaválasztással. Talán furcsa azt mondani egy könyvről, amiben emberekből istenek lehetnek, illetve élőhalottak és mágia is szerepet kap, hogy realisztikus, de ebben az esetben valóban ez az a jelző, ami a legjobban megállja a helyét. Az emberi civilizációk dinamikus fejlődés-modelljére, az egyéni motivációkra és a háborúk fékevesztett pusztításának brutális leíró képeire egészen biztosan illik.

Aki szereti a fantasy zsánerébe tartozó könyveket, az egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy elmenjen a zseniális kult-sorozat mellett.
Erikson a The Tales of Bauchelain and Korbal Broach címet viselő sorozat égisze alatt rövidebb, de szintén a malaza univerzumban játszódó történeteket is írt. Később, mivel továbbra sem akart elszakadni a Malaza Birodalomtól, új sorozatba kezdett, a Kharkanas-trilógiába. Eközben írótársa, Ian C. Esslemont is rendületlenül írja saját, Malazan Empire című sorozatát. Erikson manapság az egyik – ha nem A – legnagyobb, legolvasottabb epikus fantasy szerző a világon.

A magyar olvasók jelenleg a nyolcadik rész, a Toll the Hounds kiadását várják epedve – a fordítás régen elkészült már. A nívós sorozat egyébként is megérdemelne már egy újranyomást, hiszen az első rész(ek) beszerezhetetlenek – esetleg használtan, aranyáron –, ezért az újabb rajongók nem tudják elkezdeni a későbbi részek olvasását. Egész egyszerűen magasan a legjobb fantasy-sorozat, az embernek kedve lenne újra és újra elolvasni. Komolyan reménykedem benne, hogy idővel az összes malaza kötet elérhető lesz magyarul is.

Az írásom a Fantazmo.hu-n is olvasható!

2013. november 12., kedd

Ingyen letölthető a Tor.com 2013-as novellás kötete


A Tor.com elérhetővé tette idei válogatáskötetét, a Some of the Best from Tor.com 2013 című könyvet, amibe az oldalon idén publikált történetek legjobbjai - összesen huszonegy darab - kerültek bele.
Az e-könyv értelemszerűen angol nyelvű.

A műben olyan szerzők írásait válogatták össze - többek között például George R. R. Martin (Paul Cornell-nek GRRM saját, Wild Cards univerzumában játszódó írását) -, mint a főleg hard sci-fikre és horrortörténetekre szakosodott Charles Stross, vagy a Kis Testvér című könyvével már nálunk is bizonyított, többszörös Locus-díjas Cory Doctorow. A szerző ezzel az írásával egyébként visszatér a Kis Testvér világába. [Bálint!] A kötet többi szerzője nálunk (nekem) gyakorlatilag ismeretlennek számít, maximum néhány novellájukkal találkozhattunk (pld. Jeffrey Ford vagy Brian Daley) itt-ott, jellemzően a Galaktika magazinban, de pont ezért - a gyors randi és örök szerelem reményében - éri meg beruházni ezt a kemény 0 forintot a műre. Tessék csak ismerkedni ismeretlen szerzőkkel is! :) [Én már letöltöttem - két kattintás volt az Amazon.com-ról. Egyenlőre annyit mondhatok, igen minőségi, szépen elkészített a file amit "kézhez" kapunk.]

[A 2012-es és 2011-es kiadások a linkekre kattintva szintén ingyen letölthetőek.]

(Szerencsére nálunk is vannak hasonló kezdeményezések, például az SFMag tavalyi, 10 című antológiája. Remélem idén is készül valahol egy jófajta novella gyűjtemény...)



2013. november 10., vasárnap

Brian W. Aldiss - Szuperállam


Brian W. Aldiss - Szuperállam

Brian W. Aldiss - Super State: A Novel of a Future State
Eredeti megjelenés: 2002
Magyar kiadás: Metropolis Media, 2013
Műfaj: science-fiction, filozófia, humor, társadalom-tudomány
Hossz: 262 oldal / 519.808 karakter
Fordította: J. Magyar Nelly
ISBN: 978 6155 158 22 3
Beleolvasás:
ITT
Vásárlás:
BOOKER 


Tartalom:
Megvalósult az európai álom! A 21. század közepére a határok megszűnésével létrejött szuperállam átrajzolta a világ hatalmi térképét, de a problémák ezzel még korántsem szűntek meg. A társadalmi rétegek és etnikumok közötti szakadékok tovább mélyültek, egy magát Tébolyfrakciónak nevező ellenállócsoport pedig arra biztatja az embereket, hogy nézzenek szembe a komor valósággal. A háborús fenyegetés és a globális felmelegedés veszélyei mellett a mindennapokat mégis leginkább a kellemetlenkedő androidok keserítik meg. Vajon életképes-e az unió utópiája, vagy az ember csak tönkretesz mindent, amihez hozzáér?
Az SF európai nagymestere, a Stanley Kubrick és Steven Spielberg A.I. – Mesterséges értelem című filmjének alapjául szolgáló elbeszélések szerzője rendkívül szórakoztató, mozaikszerűen felépített, maró szatírájával görbe tükröt állít mai társadalmunk elé, mindannyiunkat szembesítve rosszabbik énünkkel.



2013. november 7., csütörtök

David Gemmell világa



David Gemmell (1948.08.01 - 2006.07.28.)
David Andrew Gemmell Nyugat Londonban született 1948-ban. Édesanyja egyedül nevelte egy rossz hírű környéken. Nem volt népszerű ezért, hogy meg tudja védeni magát a többi gyerek – és néha felnőttek – támadásától, amiben rendszeresen része volt, a félénk fiú keresztapja védőszárnya alatt boxolni kezdett. A pótapa plántálta el benne az önmagáért bátran kiálló férfi eszményképét, ami könyveiben alapvető motívumnak számít, sőt a róla mintázott alak a Hollószív című regény központi figurája lett. Már ifjoncként is kitűnt furcsa személyisége – egyik pszichológusa szerint pszichopata volt –, mikor kijelentette, hogy leginkább az szerezne neki örömet, ha II. Harold, az utolsó igazi angol király mellett harcolhatna – és halhatna meg – a hastings-i csatában (1066). Tanulmányait tizenhat évesen be kellett fejeznie, mikor kicsapták az iskolából, mert egy szerencsejátékokkal foglalkozó szervezetet hozott létre és néhányszor le is tartóztatták. Hatalmas testméreteit kihasználva London SOHO negyedében lévő éjszakai bárokban lett kidobó. Később, mikor egy álláshirdetésen az arroganciáját tévesen önbizalomnak hitték, legképzetlenebb jelentkezőként is őt választották, hogy egy neves újság alkalmazottja legyen.

A ’70-as évek végén rákot diagnosztizáltak nála, és a kezelések alatt, miközben azt sem tudta, hogy megéli-e a másnapot, figyelemelterelésként egy történetet kezdett írni, amit két hét alatt be is fejezett. A címe Dros Delnoch ostroma volt, ám befejezés nem készült hozzá. Azt mondta, a végét attól teszi függővé, hogy sikeres lesz-e a kezelés. A történetben Dros Delnoch várát (ez maga Gemmell) legyőzhetetlen barbár nadír hordák veszik ostrom alá (ez a betegség), míg a védők kis csapatát legendás Druss, a Csatabárdok Kapitánya vezeti. Az elbeszélés végül, a rákkal szembeni küzdőszellem tökéletes metaforája lett. A lezárással kiegészített történetet a gyógyulása után csak az egyik barátja unszolására volt hajlandó elküldeni egy kiadónak. Így született meg a Legenda, ami szédületes bemutatkozó regény lett. A rajongók azóta is imádják, több tucat nyelvre fordították le és folyamatosan adják ki újra. Az ezt követő huszonkét év alatt Gemmell még harminc könyvet írt, amelyek – egy kivételével – mind a fantasy zsánerébe tartoznak. 1986-ban, harmadik regényének kiadásakor vált teljes munkaidős íróvá. Apró minőségi hullámzás megfigyelhető könyvei között, de összességében elmondható, hogy nem írt egy darab átlagos – ne adj isten, rossz! – regényt sem. Művei az abszolút minőséget képviselik az egyszerűen „csak” jótól az egészen kimagasló, már-már tökéletes regényig. Aki tőle egy könyvet is olvasott már, az ritkán áll meg, valószínűbb, hogy hamarosan folytatja a többi regénnyel.


Könyvei legjellemzőbb stílusjegyei a színpompás csata- és ostromjelenetek, az önmaguk belső démonaival folyamatosan küzdő hősök és nemeziseik közti mindössze árnyalatnyi különbség. A szereplők élők, mélységgel rendelkező, jellemzően öreg, megfáradt, megkeseredett alakok, akiket a becsületük és hűségük vezet újra és újra veszélyes ösvényekre. A könyvek erőszakos jelenetekben gazdagok, de éppen ettől és a szerző erőtől duzzadó stílusától válnak hitelessé. Gemmell így vall erről:

„Erőszakos emberek közt nőttem fel, erőszakos emberekről írok, mert megértem az erőszakos embereket.”

Heroikus (hősi) fantasy regényei
Ide tartozik leghíresebb sorozata, a Drenai-ciklus tizenegy könyve, és a magyarul még kiadatlan, két részes The Hawk Queen-sorozat és három önálló regénye, a Dark Moon, az Echoes of the Great Song, valamint a Knights of Dark Renow. Az ebbe a kategóriába tartozó könyvekre jellemző, hogy egy földihez hasonló felépítésű, jellemzően középkori hangulatú, de kitalált világban élő hőst állít a középpontba, aki óriási erőfeszítéssel küzd elérhetetlen céljáért.

Történelmi fantasy regényei
A hősi fantasy-vel rokon zsáner, de lényeges különbség, hogy az események helyszíne a Föld. Ide tartozik a kelta mitológián alapuló Rigante-sorozat, és az ókori görög eposzok alapján írt Trója-trilógia, valamint a Makedón-duológia. Magyarul még elérhetetlen az öt részes Sipstrassi-sorozat, ami a két részes, az Artúr király mondakört feldolgozó Stones of Power és a poszt-apokaliptikus világon játszódó három részes Jon Shannow „western” alsorozatokra oszthatók fel. Ide tartozik még a Robin Hood mondáját feldolgozó Morningstar című önálló műve is.

Nem fantasztikus regénye
1993-ban, Ross Harding álnéven publikálta egyetlen thrillerét, a White Knight, Black Swan című könyvet.

Egy alaszkai nyaralásból szívproblémák miatt hirtelen hazatérve, 2006-ban aztán részben beteljesülhetett az „álma”, hiszen valóban Hastingsben halt meg. Második feleségével, korábbi asszisztensnőjével, Stella Gemmell-el ezt a kisvárost választották otthonuknak. A halál írás közben jött el érte, utolsó könyvét, a Trója-trilógia harmadik részét, a Királyok bukását már felesége fejezte be. Távozása fájó űrt hagyott maga után, de hőseivel együtt – és persze általuk – Gemmell bebizonyította, hogy a halál sem fog ki rajta. Művei, ha ez lehetséges egyáltalán, keresettebbek, mint életében voltak és a fiatalabb generáció olvasói – és a feltörekvő ifjú trónkövetelők, mint például Conn Iggulden – is tömegesen fedezik fel Gemmell munkásságát. Ma már nem túlzás azt mondani, hogy egy igazi klasszikus született – majd ment el – a szemünk előtt. Gemmell helytállásról, bátorságról szóló könyveit bizony még nagyon sokáig fogjuk újra és újra elolvasni. Fantasy rajongóknak kihagyhatatlan szerző. 2008-ban díjat neveztek el róla. 

Művei (megjelenésük időpontja szerint)
- Legend (1984) - [Drenai Saga 07.] - (Legenda, 1994, 2005)
- The King Beyond the Gate - (1985) - [Drenai Saga 08.] - (Király a kapun túl, 1999, 2005)
- Waylander (1986) - [Drenai Saga 01.] - (Árnyjáró, 2003)
- Wolf in Shadow (1987) - [John Shannow sorozat 01.]
- Ghost King (1988) - [Stones of Power 01.]
- Last Sword of Power (1988) - [Stones of Power 02.]
- The Last Guardian (1989) - [John Shannow sorozat 02.]
- Knights of Dark Renown (1989)
- Quest for Lost Heroes (1990) - [Drenai Saga 09.] - (Kallódó hősök, 2005)
- Lion of Macedon (1990) - [Makedón sorozat 01.] - (Makedónia oroszlánja, 2013)
- Dark Prince (1991) - [Makedón sorozat 02.] - (Sötét herceg, 2014)
- Morningstar (1992)
- Waylander II: In the Realm of the Wolf (1992) - [Drenai Saga 02.] - (A farkas birodalma, 2003)
- White Knight, Black Swan (1993)
- The First Chronicles of Druss the Legend (1993) - [Drenai Saga 04.] - (Legendás Druss első krónikája, 2004)
- Bloodstone (1994) - [John Shannow sorozat 03.]
- Ironhand's Daughter (1995) - [Hawk Queen sorozat 01.]
- The Hawk Eternal (1995) - [Hawk Queen sorozat 02.]
- Dark Moon (1996)
- The Legend of Deathwalker (1996) - [Drenai Saga 05.] - (Haláljáró legendája, 2004)
- Winter Warriors (1996) - [Drenai Saga 10.] - (A tél harcosai, 2006)
- Echoes of the Great Song (1997)
- Sword in the Storm (1999) - [Rigante-ciklus 01.] - (Kard a viharban, 2007)
- Midnight Falcon (2000) - [Rigante-ciklus 02.] - (Éjféli sólyom, 2007)
- Hero in the Shadows (2000) - [Drenai Saga 03.] - (Árnyak hőse, 2003)
- Ravenheart (2001) - [Rigante-ciklus 03.] - (Hollószív, 2008)
- Stormrider (2002) - [Rigante-ciklus 04.] - (Viharlovas, 2009)
- White Wolf (2003) - [Drenai Saga 06.] - (Fehér Farkas, 2004)
- The Swords of Night and Day (2004) - [Drenai Saga 11.] - (A Nappal és Éjjel kardjai, 2006)
- Troy: Lord of the Silver Bow (2005) - [Trója 01.] - (Trója – Az Ezüst Íj Ura I-II., 2010)
- Troy: Shield of Thunder (2006) - [Trója 02.] - (Trója III. – A Villámlás Pajzsa, 2012)
- Troy: Fall of Kings (2007) - [Trója 03.] - (Trója IV. – Királyok bukása, 2013)

2013. november 4., hétfő

David Gemmell - Makedónia Oroszlánja


David Gemmell - Makedónia Oroszlánja
(Makedón 01.)

David Gemmell - Lion of Macedon
(Greek 01.)
Eredeti megjelenés: 1990
Magyar kiadás: Delta Vision, 2013
Műfaj: fantasy, történelmi fikció
Hossz: 624 oldal / 1.194.336 karakter 
Fordította: Sziklai István 
ISBN: 978 615 5314 72 8 
Vásárlás:
Booker

Tartalom:
Tamisz, a vén jósnő felkutatja az összes lehetséges jövendőt. Mindegyikben gonosz erők fenyegetik Hellászt. A jövő csak egyetlen reménysugarat kínál: a félvér spártai fiút, Parmeniónt. Így Tamisz nekilát a küldetésnek, hogy a fiúból a világ leghalálosabb harcosát faragja – bármi áron.
Parmenión, akinek élete minden napja küzdelem, mit sem tud a sorsát formáló varázslatról és rejtélyről. Egyre erősödik és okosodik, katonai zsenije és a Thébai szolgálatában aratott diadalai pedig hőssé teszik – így kerül Makedóniai Philipposz szolgálatába. Ám ahogy azt Tamisz előre látta, a spártait sorsa a Sötét Istenhez, Philipposzhoz és a még meg nem született Alexandroszhoz köti. A jövő pedig túlságosan is hamar eljön érte. Vajon Parmenión elég erős lesz-e, hogy legyőzze a gonoszt – vagy kitárja a kaput a Sötét Isten előtt, aki pusztulást hoz a világra?
A történet itt nem ér véget, Parmenión – és Alexandrosz – küzdelme a Káoszszellemmel a könyv folytatásában, a Sötét hercegben éri el csúcspontját.


2013. november 1., péntek

Tullio Avoledo - Az ég gyökerei


Tullio Avoledo - Az ég gyökerei
(Metró 2033 Univerzum)

Tullio Avoledo - Le radici del Cielo
(Metro 2033 Universum)
Eredeti megjelenés: 2011 
Magyar kiadás: Európa, 2013
Műfaj: horror, akció, poszt-apokalipszis
Hossz: 572 oldal / 1.127.984 karakter
Fordította: Matolcsi Balázs 
ISBN: 978 963 0795 84 5
Beleolvasás: 
ITT 
Vásárlás: 
BOOKER

Tartalom:
"Metró 2033 című regényemben a Végső Háború kevés túlélője a világ legnagyobb légoltalmi menhelyén, a moszkvai metró alagútjaiban és állomásain talál menedéket…
Nem is tudom, hány olvasó kérdezte tőlem, mi történt az ő városával, szülőföldjével… és egymás után jelentkeztek nálam a fiatal írók, mondván: szívesen írnék az én vidékemről, avagy megírom a városom történetét a te világodba, a Metró 2033 Univerzumba ágyazva.
A Metró 2033 a kezdetektől, a webes megjelenéstől fogva interaktív volt: olvasóim a regény weboldalán folyamatosan végigkövethették a mű keletkezését, és hozzászólásaikkal segítettek alakítani, szabatosabbá és kevésbé kiszámíthatóvá tenni a történetet.
Aztán két éve, amikor valaki ismét megkérdezte tőlem, mi történt Szentpéterváron, meg hogy egy fiatal író írhatna-e róla egy regényt, belegondoltam: miért is ne? Folytassuk ezt az interaktív kutatást, csináljunk belőle egy nagy játékot! Fedezzük fel és irányítsuk együtt a Metró 2033 Univerzumot, hadd alakítsák más írók is velem együtt ezt a világot. Azóta húsz regényt jelentettünk meg. Mindegyik 2033-ban játszódik, a Metró 2033 világában. A legtöbb Oroszországban: Szentpéterváron, Szibériában, az Urál vidékén, az ország északi és déli tájain. De persze más nemzetek is képviseltetik magukat: az Egyesült Királyság, Kuba és most már Olaszország is!…
Büszke vagyok, hogy egy ilyen nagyszerű, briliáns és innovatív író is, mint Tullio Avoledo, úgy döntött, csatlakozik hozzánk, hogy elmondja, mi történt Itáliában a Végső Háború után.
S most a 2033. év térképének egyik pontjáról lassan kezd felszállni a köd… látom a Colosseumot, a Vatikánt… Igen, ez Róma…"
(Dmitry Glukhovsky)