Profundus Librum

Kim Stanley Robinson - New York 2140 ( New York 2140 , 2017) _________________________________ Magyar kiadás: Agave, 2017 Hossz: 656 oldal Műfaj: sci-fi, társadalom-tudomány, közgazdaság Fordította: Farkas Veronika Tartalom: Az óceán szintje megemelkedett, és New York városa elsüllyedt. A lakói alkalmazkodtak az új helyzethez, és New York ugyanaz a nyüzsgő, élettel teli metropolisz maradt, ami mindig is volt – noha örökre megváltozott. Minden egyes utca csatornává vált, minden egyes felhőkarcoló egy szigetté. Kim Stanley Robinson az egyik épület különböző lakóinak szemén át mutatja meg nekünk, hogyan alakul át világunk egyik legnagyszerűbb városa az apállyal és a dagállyal. És mivé alakul eközben maga az ember.

Brian W. Aldiss - Szuperállam Brian W. Aldiss - Super State: A Novel of a Future State Eredeti megjelenés: 2002 Magyar kiadás: Metropolis Media, 2013 Műfaj: science-fiction, filozófia, humor, társadalom-tudomány Hossz: 262 oldal / 519.808 karakter Fordította: J. Magyar Nelly ISBN: 978 6155 158 22 3 Beleolvasás: ITT Vásárlás: BOOKER   Tartalom: Megvalósult az európai álom! A 21. század közepére a határok megszűnésével létrejött szuperállam átrajzolta a világ hatalmi térképét, de a problémák ezzel még korántsem szűntek meg. A társadalmi rétegek és etnikumok közötti szakadékok tovább mélyültek, egy magát Tébolyfrakciónak nevező ellenállócsoport pedig arra biztatja az embereket, hogy nézzenek szembe a komor valósággal. A háborús fenyegetés és a globális felmelegedés veszélyei mellett a mindennapokat mégis leginkább a kellemetlenkedő androidok keserítik meg. Vajon életképes-e az unió utópiája, vagy az ember csak tönkretesz mindent, amihez hozzáér? Az SF ...

Robert A. Heinlein - A Hold börtönében Robert A. Heinlein - The Moon Is A Harsh Mistress Eredeti megjelenés: 1966 Magyar kiadás: Metropolis Media, 2010 Műfaj: sci-fi, klasszikus Hossz: 422 oldal Fordította: Bihari György Vásárlás: BOOKER Díjak:  HUGO-díj, 1967 Nebula-díj jelölt, 1966 Tartalom: „Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.” E szavakkal lépett a Hold felszínére 1969-ben Neil Armstrong. Mintegy száz évvel később, egy újabb nagy ugrásnak köszönhetően immár iparosodott az egész égitest. Bányák és gyárak mindenütt, ám a megtermelt javak nem a telepeseket gazdagítják, minden a Földet illeti meg. Ez azonban természetes, a Hold ugyanis egy ideje gigantikus büntetőtelepként üzemel. Tökéletes börtön, hiszen aki néhány évet eltölt itt, a csekély gravitációhoz való alkalmazkodásnak köszönhetően már nem térhet vissza az anyabolygóra. A „holdlakók” felnövekvő új nemzedékében aztán igény ébred a függetlenségre, arra, hogy a Hold a maga ura ...