![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi5KNIv8rkKrUzCVBkcPZiXEOjTRYlv3h8-Ct0gNVvsCYvB7pUebdBKsrlTvKtRSRtlP_UZF2277vjkjunxSnMB7FDM96jKROqUH9SRVU_p7nqrPjMOZrjwpjpeIup3SQS_ql57JlpRT_vz/s400/Az_arulo_pengeje.jpg)
[Öregkabátosok 01.]
(Traitor's Blade, 2014)
___________________
Magyar kiadás: Fumax, 2017
Hossz: 392 oldal
Műfaj: fantasy, kaland
Fordította: Galamb Zoltán
Tartalom:
Tristia királya halott. Egykor az országot törvénytudó elit harcosok, az uralkodó Öregkabátosai járták, hogy fenntartsák a rendet, amíg szélnek nem eresztették őket. Falcio Val Mond és két vándorbíró társa, Kest és Brasti ezekben a zűrzavaros időkben testőrként biztosítanak kíséretet egy nemes úr számára, aki viszont nem hajlandó kifizetni őket. Már csak akkor lehetne rosszabb a helyzet, ha megbízójuk holtan feküdne a padlón, miközben a tettes a gyanút rájuk terelő bizonyítékokat helyezne el a gyilkosság helyszínén. De… várjunk csak! Hiszen pontosan ez is történik!
Eközben a világ legromlottabb városában összeesküvést szőnek a trón megszerzéséért. A gondosan megtervezett gyilkosságsorozatot egy árván maradt kislány halála zárná le, romba döntve mindent, amiért a három jóbarát korábban küzdött. Ám ahhoz, hogy betartsák Paelis királynak tett végső ígéretüket, és utolsó küldetésükként leleplezzék a cselszövést és megmentsék a lány életét, újra egyesíteniük kell az Öregkabátosokat. Ebben a harcban kizárólag legendás kabátjukra és kardjukra támaszkodhatnak: a nemesek zsarnokká, a lovagok haramiákká lettek, ők pedig egyedül az árulók pengéjében bízhatnak.
![]() |
Sebastian de Castell () |
Az öregkabátosok sorozat első részében Tristia királyságának rövid, tízéves aranykorának a jóságos király halála miatt hirtelen vége szakadt. Az uralkodó persze nem ágyban, párnák közt hunyt el, hanem a lázadó hercegecskék – kik birtokaik önkényurai – jóvoltából szenderült jobblétre. Hűséges Öregkabátosai sem tudták őt megvédeni, vezetőjük, az Első Kántor kérésére – a király szigorú parancsára – letették a fegyvert, nem álltak ellen a törvényszegő uracskáknak. Tristiában, utolsó uralkodója előtt nem volt egyszerű az élet: a nemesek uralma alatt tengődőknek nem voltak jogaik, életük állandó veszélyben volt. A király halála után azonban a helyzet még jobban elfajult. Legendás Öregkabátosait – ők vándorbírák voltak, akiknek a törvényt kellett betartatniuk mindenfelé az országban – elkergették, rendjüket feloszlatták, tetteiket, intézkedéseiket eltörölték, míg nevük lassan szitokszóvá (trattari) vált a köznép ajkán. Mivel a hercegeknek a központi hatalomnak már látszólag sem kellett megfelelniük, ezért vidéken elszabadult a pokol: nincs törvény, és olyan sincs, aki betartatná azokat.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhWhmSA0AYLpNnp5FdsryIWYAbVFPh6f0MJk8qW18o9jfyECUT9pq-pC-TXgl8_MnZvjo6wwbwLP29HBafXdVHdKZv0FygV20uKfVWwQyF51ZOnYrIgQAgAgJdPOT1dlp-CgmrY7_hyH2ax/s400/Traitors-Blade-cover-final.jpg)
A jók oldalán található kisszámú szereplő hátterének kidolgozottsága, egyedisége minden kívánalmat kielégít, de nagy szerencsénkre az ellenpólus is emlékezetes karaktereket vonultat fel hőseinkkel szemben. Nem meglepő módon a hercegek és talpnyalóik igazán irritáló alakok, ahogy a random gonosztevők sem két dimenziósak többnyire, ám az első kötet fő gonosza – nem mondom el ki lesz az, majd eljön az ő ideje is! – igazi mocskos szemétláda. Nagy szerencse, hogy Az áruló pengéje csak egy kitalált regény, és remélhetőleg így a szereplők sem élő személyekről lettek mintázva, mert ha igen, akkor biztosan valami Doktor Mengelés pszichopata lehetett a karakter szellemi elődje. Igazán kiakasztó alak, nem csoda, hogy az Öregkabátosoknál is kiverte a biztosítékot…
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_WFdN1jAk5E4Ut54-SLROSudrJBnRMW1cMYbQajPg9zCfZZEgIlO2cwYwj1M19e8wqLtbdTgq6j7VsfITZMb9TAXZkGgOkuwagH4JmQs5p0q-P_ca25wQfw0KiZK3H23GD6jB66DttqiC/s400/Cover-TB-LARGE-PRINT-1000-x-1545.jpg)
A világ a sötét középkor Itáliájára hasonlít. Lovagokkal, városállamokkal, bajvívókkal, bajkeverőkkel, bájkeverőkkel, hercegekkel – és halott királyokkal – teli. Ezt az ismerős felállást bolondítja meg egy kicsit a mágia, ami annyira jelentéktelenül van csak jelen, hogy a főszereplők sem hisznek abban, hogy egyáltalán létezik, úgy győzködik magukat, hogy talán mégis hihetnének a szemüknek, és talán az Öregkabátok, amikről a rend a nevét kapta, sem csak a szabásuk miatt olyan csodálatosak, hanem van bennük valami természetfeletti is. Az alig létező mágián kívül a gyermekmesékből ismert lények is kaptak egy kis helyet a könyvben: egyelőre még csak táltos lovak képében, de ennyi is bőven elég lesz az első kötetbe. Ebből annyit rögtön megtudhattunk, hogy mágikus lények is élnek ebben a világban, és egy pillanatig sem félek attól, hogy a következő részekben (egyébként az Öregkabátos sorozat jelenleg tetralógia) ne bővülne tovább a világ mágikus faunája.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhGZmtLtsqK_qJp5nXJjERkI8QX998LI1ucf3gDgF4llreUfl5mRsY4DhR2wYWrBad9FgtNXGIEFvfntHKbGWOZUKOfTiu6deH6ivVu5Y_chi2QoF_7kzL5injMJaDqQj6oACYxz1TLqhYS/s400/decastell_TraitorsBlade_pb.jpg)
Remélem, nem kérdés, hogy folytatom-e a sorozatot! Akár most azonnal is, merthogy nagy kedvencem lett. Nem csodálkozom a regény Morningstar-díjra jelölésén (ezt a legjobb újonc fantasy szerző kaphatja meg), csak azon, hogy nem nyerte el. 2015 legjobb debütáló regénye végül Brian Staveley könyve, A Csiszolatlan Trón krónikája sorozat első része, A császár pengéi lett, ami valóban szintén észbontóan szuper mű, szóval mégsem csodálkozom annyira. (És azóta is ég az arcom, hogy bár mindkét eddig megjelent részét olvastam, és IMÁDTAM, nem írtam róluk. Mindenképpen olvassátok el azokat is!!!) Biztosan óriási harc lehetett az élen… nem is tudom, hogy én melyikre szavaztam volna. Még szerencse, hogy senki nem kért fel erre…
Azért az is kiderült pár év alatt – amellett, hogy a kanadaiak kiemelkedő fantasy szerzők –, hogy amit a Fumaxnál (keménykötésben) kiadnak, azokat gondolkodás nélkül illik beszerezni. Na, nem mintha a puhakötésűek között ne találnánk dögivel szintén színvonalas regényeket, elég csak a Térség-sorozatra vagy a Riyria-krónikákra gondolni, na de Mark Lawrence, Anthony Ryan, David Benioff (pedig a Tolvajok tele még csak nem is fantasy!), Brian McClellan és most már Sebastien de Castell is… mindegyikük szenzációs.
már nekem is meg van . igaz még nem olvastam el . de az jó pont hogy nem 700-800 oldalon húzza el .
VálaszTörlésde jó, hogy ez ennyire jó!
VálaszTörlésnem akartam időt tölteni tucatregénnyel, abból elég sok van.
Nem fogom megtenni - ez egyértelmű -, de akár most elolvasnám újra szívesen.
VálaszTörlésAlapvetően ezt én sem bánom mostanában, de EZ felőlem lehetett volna akár 1000 oldalas is... :)
VálaszTörlés