Zenebutik-zenehíd - Tactical Sekt

Egy ideje - minimum, mióta nincs normálisan időm olvasni és így posztolni sem... (pedig az igényem meg lenne rá...) - már érlelődik bennem, hogy kéne egy új "rovatot" indítani, ami a zenékről szól és csak annyiban érinti a könyveket, hogy ezeket a számokat/albumokat hallgatom olvasás közben a vonaton, ugyanis egyszerűen képtelen vagyok a folyton telefonáló, nekem érdektelen dolgokról diskurálgató utasokat hallgatva rendesen elmerülni egy könyvben.

Mivel az ehhez hasonló posztokban (már ha lesznek) olyan művek kerülnek bemutatásra, amik elég hangosak ahhoz, hogy sikerrel vegyék fel a harcot a zavaró háttérzajokkal, így nem nagyon fogtok köztük lassúbb, líraibb hangvételű példánnyal találkozni, igaz nem is igen hallgatok olyanokat, tisztelet a kevés kivételnek.

Mikor az ismeretlen ismerősök először meglátnak, mindig azt hiszik - szinte kivétel nélkül -, hogy biztosan én is metálos (vagy rocker) arc vagyok, amit belátom, alátámaszt a szakáll, a tetoválások és egyéb külsőségek, de az igazsághoz persze semmi köze. Az utolsó metál banda, amit jó szívvel hallgattam még kisgyerekkoromban, a Manowar volt, mert nagyon tetszettek a borítói és a dalszövegek témája... 1991 óta viszont gyakorlatilag csak EBM-et (Electric Body Music), indusztriált, aggrotech-et - katt a linkre, az irányzatra jellemző tulajdonságok listájáért, amik egyébként az első két stílusra is nagyjából jellemzőek lesznek -, tehát elektronikus muzsikákat hallgatok. (Nem megbántva senkit vidéken, de falun ez a "death technó", jujjujjujj, mi lesz most!?!). [Megnyugtatásul közlöm: nem áldozok állatokat, nem hőbörgök az utcán unos-untalan, nem vagyok fajgyűlölő, se-a-többi. A buta sztereotípiák ellenére a "death technó" hallgatásától még normális marad az ember - ráadásul még a hajam is rövid lehet..., tehát jóval szolidabb (kispolgáribb) maradhattam, mint akár a Hair hippi-nemzedéke anno...] Mondhatom egyébként, hogy legalább annyira leragadtam ennél a stílusnál, mint a fantasy/sci-fi vonalnál, hogy könyvekről is ejtsek egy-két szót - még ha lassan már kiveszőben is van a "fajtám". A barátaim közül is csak öt-hat képes hosszabb távon (mondjuk egy éjszakán keresztül) elviselni ezt a fajta melódiát, viszonzásul én sem bírom sokáig nyugvó gyomorral a muzsikáikat, de mi már csak így szeretjük egymást. Szar zenei ízléssel! :D

A célom ezekkel a posztokkal (mondom, ha lesz még egyáltalán, ami egyáltalán nem biztos...) nem a népnevelés - egyébként nem hiszem, hogy sokatoknak fog megtetszeni ez a fajta muzsika, de persze nem lehetetlen... -, vagy az általam favorizált zenei scene számára új tagok felhajtása, egyszerűen csak gondoltam, hátha érdekel valakit. Engem szokott érdekelni, ki mit hallgat mikor utazik/alszik/stb. Az olvasás közbeni zenehallgatás meg külön is érdekel! Vajon minden zene illik minden regényhez - tematikától függetlenül? Szerintem nem - bár én is randomra állítom a telefont persze, azért nem váltok gyorsabb számra, mert éppen lövöldözni kezdtek a könyvben. Viszont ha épp a jelenethez illő zene szól, az nagyot dob az élményen, csak úgy, mint egy filmet is igen el lehet cseszni rossz zeneszerzővel, vagy az egekbe emelni egy jóval. (Ennio Morricone és Clint Mansell for president!)

Tactical Sekt

Tactical Sekt

Szóval, az első banda, amit most bemutatok, az legyen az angol-német-amerikai kötődésű Tactical Sekt, ami mire felfigyeltem rá - tavaly -, már évek óta látszólag fel is oszlott, hiszen 2006-ban jött ki az eddigi utolsó albumuk, de legalább három közel tökéletes korongot azért kipréseltek magukból, szóval most épp végtelenítve ezek pörögnek nálam. 2014-ben elvileg új album érkezik... Várólistás!

Torzított ének, amit nyugalmas percekben (pld. sétálás közben) jó móka kisilabizálni, hogy miről is szól a szám valójában, viszont ha nem figyelsz oda, akkor nem érteni és nem zavarja az olvasást! ;-); meneteléshez illő taktusok; "pörgetős-bulizós" ütemek; elsőre monotonnak tűnő mégis változatos, disszonáns, enyhén kakofón hangzás; elgondolkoztató, felforgató, politizáló, nyugtalanságot keltő dalszövegek - más témák mellett főleg arról, milyen elba...tt, erőszakos világban is élünk és hogy ne engedj az agymosásnak -, sokszor hosszabb, akár több perces "intrókkal" a számok elején. Nagggyszerű!
Akciójelenetekben gazdag regényekhez remekül illik, mint a legtöbb hasonló stílusú zene.

[Ja igen, egy utolsó figyelmeztetés a biztonság kedvéért, ami minden zenei posztra igaz lesz majd: Parental Advisory: Except Lyrics - magyarul: Én jó előre szóltam, hogy a szövegek lehet, hogy kiverik a biztosítékot majd anyunál, ha tud angolul...]

Tényleg jól sikerültek ezek az albumok - Geneticide (2003); Burn Process (2003); Syncope (2006) -, nehéz a rajtuk lévő számok közülük kiválogatni a legjobbakat, de azért párat mindenképpen idelinkelek. A teljes hangerő alapkövetelmény, de kell-e ezt mondanom egyáltalán?

Soulless
Waiting For The World To End
Siege Engine
Not Going To Work That Way
Not Entertained
Dark Sky
Chosen One
Bring Me Violence
Beslan
American Me
4 Steps To Dysfunction
Devil's Work
Xfixiation

És végül a kedvencem (szöveggel):

Damage Limitation (Limited Suffering Remix By DJ Rexx Arkana)

I see the end of all things

I see the death of this world

We watched the sky go crimson red

We watched our children wake up dead

Each day we dig our own graves

Each day we make ourselves enslaved

Each night we dream our same dreams

Listen to our cries listen to their screams

Cradled in the arms of a disease

Surgical insanity

Environmental catastrophe

A pointless round of damage limitation

I see the end of all things

I see the death of this world

We watched the sky go crimson red

We watched our children wake up dead

Each day we dig our own graves

Each day we make ourselves their slaves

Each night we dream our sad dream

Listen to their cries listen to our screams