Brent Weeks - A tökéletes Árnyék

Brent Weeks (1977-)

Brent Weeks amerikai író a fantasy szerzők fiatalabb generációjához tartozik. Iskolái elvégzése után nyakába vette a világot, és több munkában is kipróbálta magát. Legfontosabbnak a tanárként és a csaposként eltöltött időszakot tartja. Főállású íróvá csak 2008-ban, első regénye, Az árnyak útján megjelenése körül vált, aminek hatalmas közönségsikere egy csapásra az (el)ismert tollnokok közé emelte. A könyvnek még abban az évben megjelent két folytatása, és Éjangyal-trilógia címen vált teljessé. Weeks később megjelent műveiben sem fordított hátat az általa teremtett világnak, hiszen a 2010-ben elkezdett Fényhozó-sorozat is azon a helyen játszódik. Az író könyveit a Könyvmolyképző Kiadó hozta el a fantasyt kedvelő olvasók számára.

Az Éjangyal-trilógia három igen vaskos kötete a mestere keze alatt lassan tökéletes orgyilkossá váló árva fiú, Azoth történetét meséli el. A kezdetben szokványosan induló fejlődésregény a későbbiekben több váratlan fordulatot is tartogat, ám ez az írás most nem a trilógiáról szeretne szólni. A teljes, kerek történethez Weeks 2011-ben ugyanis belső kényszer hatására még egyszer visszatért, és kiegészítette azt egy rövid, alig hetven oldalas – angolul ingyen letölthető – novellával, ami a természetfeletti erőkkel rendelkező orgyilkos mester, Durzó Blint eleddig el nem mesélt eredet-történetéről volt hivatott fellebbenteni a fátylat. Furcsa mód az ily módon előzményregénnyé váló történet nagyon sok olyan „titkot” magyaráz meg előre, amik az eredeti sorozat meghatározó elemei, lényegi kérdései voltak – és a három kötet elolvasása nélkül sokuk teljesen érthetetlennek is tűnhet –, ezért kifejezetten csak a trilógia után ajánlott elolvasni. Akkor viszont mindenképpen érdemes.

A novellában Weeks ismét nem tagadja meg eddig megismert egyenes, nyers, szókimondó stílusát, amit a durva helyzetekhez szervesen illeszkedő karcos humor ellenpontoz. Ez már az első oldalakon könnyen tetten érhető, mikor a „pottyantós” illemhely fekáliával borított falán felfelé kapaszkodó orgyilkos azon mereng, hogy igencsak kedveli a lehetetlen feladatokat és ha leszarják, akkor legalább szerencséje lesz. A Weeks könyvekben a hasonló – az emelkedettebb irodalmi művekből általában (szerencsére) hiányzó – és részletesen tárgyalt témákra bizony fel kell készülnie az olvasónak.

A fantasy zsánerének a dark irányzatához számító műben ne is keressünk hősöket vagy egy felemelő történetet, mert nem fogunk ilyesmire lelni benne. A feszült légkörű – az előző bekezdésben olvasható ízelítő ellenére is –, szabatos, igényes nyelvezetű, rövidke írásban egy új trilógiára is bőven elegendő akciót, cselekményt, érdekes és izgalmas karaktereket találhatunk, amik/akik sikeresen varázsolják még kerekebbé az Éjangyalok világát.

Nem sokan fogadtak volna arra szerintem – én biztosan nem –, hogy A tökéletes Árnyék című művet egyszer magyarul is olvashatjuk papíron. Ezért is igen örvendetes hír, hogy megjelent, ráadásul rögtön puha illetve kemény kötésben is elérhető. A Könyvmolyképző Kiadó mostanában több, eredetileg csak online elérhető novellát is kihozott hasonló „vékonyságban”, például a bestseller szerzőnek számító Cassandra Clare Bane krónikáit vagy Hugh Howey Siló-sorozatát.

Kinek ajánlom:
– Ezt a könyvecskét kizárólag csak azoknak, akik olvasták és megszerették az eredeti trilógiát!
– Az Éjangyal sorozatot pedig azoknak a fantasy olvasóknak, akiket nem riasztanak meg a keményebb, néha bizony gyomorforgató témák, jelenetek.
– A nagy ívű történeteket kedvelőknek.

A posztom a Fantazmo.hu-n is megjelent!