Ugrás a fő tartalomra

Alfred Bester - Tigris! Tigris!


Újraolvasó!
Alfred Bester - Tigris! Tigris!

Alfred Bester - The Stars My Destination
(aka Tiger! Tiger!)
Eredeti megjelenés: 1956
Magyar kiadás: Móra, 1990; Delta Vision, 2012
Műfaj: sci-fi, klasszikus
Hossz: 298 oldal
Fordította: Nemes István
Vásárlás:
BOOKER

Tartalom:
Ez egy aranykor volt, a kalandozások, az intenzív élet és a durva agónia korszaka. Vagyon és tolvajlás, fosztogatás és erőszak, kultúra és bűn korszaka. A szertelenség kora volt, a különcök elbűvölő évszázada…
A dzsauntolás – helyváltoztatás, pusztán az elme erejével – alapjaiban rendítette meg és fenekestül felforgatta a társadalmat. A Naprendszer kettészakadt; a Belső Bolygók és a Külső Holdak közötti gazdasági feszültség véres, kíméletlen háborúvá eszkalálódott, minden készen állt arra, hogy az emberiség elpusztítsa önmagát.
Gulliver Foyle, harmadosztályú segédgépész százhetven napon át sodródott az űrben egy kilőtt teherhajó roncsán. Egy tudatlan barom, aki megadóan várja a halált. Ám egy napon feltűnik egy hajó, egy testvérhajó, mely megmenthetné, de sorsára hagyja… Foyle bekattan, és a közönyös átlagember nem létezik többé.
Szörnyetegek, különcök és hóbortosok kora ez… és ebben a forrongó huszonötödik században veszi kezdetét Gully Foyle ádáz bosszújának története.

Minden idők egyik legjobb science fiction regénye!





Alfred Bester
Alfred Bester (1913.12.18-1987.09.30) a sci-fi írók nagyjai közé tartozik. Az amerikai szerző első, 1953-ban megjelent regénye, Az arcnélküli ember volt az első könyv, amit HUGO-díjjal jutalmaztak, de mégis a Tigris! Tigris!-t tartják a legmaradandóbb művének. Bester pályája elején összesen három könyvet írt, és a Tigris! Tigris! után majd húsz évig csak forgatókönyveken dolgozott, képregényt rajzolt és újságot szerkesztett. A könyv több híres író és kritikus szerint is minden idők legjobb sci-fi regénye. Nagy szavaknak és elvárásoknak kell tehát megfelelnie a regénynek.

Még 1990-ben volt szerencsém olvasni a Móra Könyvkiadó által megjelentetett változatot Nemes István fordításában. Úgy emlékeztem a könyvre vissza - már amennyire emlékeztem, ugye -, mint ami meghatározó élményt jelentett számomra akkoriban. Keresve sem találhattam volna jobb időpontot a regény újraolvasására, mint most, mikor az eredeti fordító által újrafordított/kiigazított kötet megjelent a MesterMűvek sorozat science-fiction alsorozatában a Delta Visiontől. Sőt, fogtam a két kiadást és párhuzamosan olvastam el szinte mondatról-mondatra a két változatot - amíg ebbe a sziszifuszi tevékenységbe bele nem untam. ;-)

Bester mester könyve valóban tökéletesen indul. A Bevezetőben kapunk egy szépen megfestett általános vázat a regény hátteréül szolgáló Naprendszerről és az emberiség XXIV. századbeli technikai fejlettségéről. Ebben a disztópikus jövőképben is igaz, hogy ember embernek farkasa. A tizenegybillió ember az erőszak, háborúk, bűn, fosztogatás és a minél jelentősebb vagyonszerzés bűvkörében élve tengetik mindennapjaikat. A dzsauntolás - teleportálás - megjelenése sem segít az életminőség javításában, sőt, csak a tolvajlást és egyéb bűnök elkövetését teszi könnyebbé. Ebben a miliőben él Gully Foyle - később Nomád -, aki átlag(alatti) emberből előbb eltökélt bosszúálló szörnyeteggé változik, majd - hirtelen - a könyv végére rátalál lelkiismeretére és jóval átlag(feletti), borzalmas tetteiért vezekelni vágyó szuper-ember lesz, aki messze kortársai fölé tornyosul. Addig azonban még sok-sok gonosztett lefolyik a Dunán... vagy mi!

"Öt másodperc alatt Foyle újjászületett, élt és meghalt. Életének harminc évét és gyötrésének csaknem hat hónapját követően Gully Foyle, a tipikus átlagember nem létezett többé. A kulcs elfordult a zárban, és az ajtó kinyílt. Az, aki kilépett ezen az ajtón, soha többé nem volt már átlagember.
[...]
A düh felfalta a bamba bárgyúságot és tunyaságot, a jelentéktelen Gully Foyle-t, és olyan láncreakciót indított el benne, mely sátáni gyilkológéppé változtatta. Eldöntetett a további sorsa.
- Kurvára ki leszel csinálva, Vorga!"

Igazából a könyv talán első harmada tetszett fenntartások nélkül, amíg Nomád nem kezd el moralizálni, meg amíg az ellenfelei - rögtön Presteign, a mágnás - nem lépnek a színre. A hosszú hónapokon keresztül az űrbeli roncs fedélzetén egymagában lebegő félőrült Foyle reakciója mélyen emberi és igazság szerint tökéletesen érthető is. Ki ne szakadna el teljesen addig is épp csak létező lelkiismeretétől, hogy őrült bosszúját beteljesítse, ha a biztos szabadulás helyett a biztos halálra ítélik egy kurta szempillantás alatt ismeretlenek? Én szinte egészen biztosan. A könyv ezen szála a történet majd' végéig remekül működött. - Egy jól elmesélt bosszútörténet egyébként is a szívem csücske! - Izgalmas, kemény, feszült, akciódús, pergő párbeszédek eleinte jó sok szlenggel tarkítva - gyakorlatilag egy kimagasló minőségű kaland-ponyvát (ami nálam nem "sértő" jelző akarna lenni) ismerhetünk meg általa. Egy kicsit engem a szintén a MesterMűvek sorozatban megjelent Piers Anthony féle Khton-ra emlékeztetett - főleg ugyebár az egyébként zseniális és felettébb durva helynek tűnő, földalatti (Gouffre Martel) bolondokházas rész miatt -, bár személy szerint nekem a Khton jobban tetszett egy kicsit.

Amikor azonban a Presteign-ről és az egyszerűség kedvéért mondjuk azt, társairól szóló részeken kellett "túljutnom", akkor bizony már nem volt minden ennyire egyértelműen jó. Bár az ellenpólus karakterek Nomádnak - és a körülötte lévő világnak is - sikeresen adtak mélységet, sőt az ellenfelek közül meglepő módon nem is volt mindenki végtelenül ellenszenves, vagy kifejezetten gonosz, a földi elit társadalmi életének leírására szánt oldalak bizony untattak. Rövid az egész könyv, szóval nem sok oldalról van szó természetesen és amikor a Külső Holdak elkezdték a katonai akciójukat a Föld ellen, akkor a probléma már meg is szűnt, mindenesetre így volt. A könyv vége, a híres utolsó előtti fejezet - ami a kritikusokat egytől-egyig valamint az olvasók egész seregeit vette le a lábáról - pedig kifejezetten idegesített szinesztéziástól, PyrE-estől, fájdalmat okozó színekkel, tapintással érzékelt szagokkal és csicsás betűgörbékkel együtt. (A régi kiadásban ez szebb volt, kicsi grafikákkal megbolondítva.) Irodalmilag szó se róla, működött, de ez már nem az én ízlésem.

A poszt elején írtam, hogy az első pár oldalon még összevetettem a két fordítást. Aki nem olvasta még az eredeti '90-es könyvet, annak az újat ajánlom. Viszonylag kevés olyan mondatot találtam, aminek a jelentése az új fordításban teljesen más tartalmú lett, mint a régiben (magyarul kevés klasszikus félrefordítást vettem észre), és a párbeszédek sem sokat változtak, de a leíró részek jóval érthetőbbek lettek. Arra mondjuk kíváncsi vagyok, miért lett az eredeti szöveg Tudós Népéből az újban egyszer Tudós Faj, aztán meg Tudós Nép újra, de lehet az angol szövegben is így volt, azzal nem vetettem össze a fordítást. A régi változatot istenítők kicsit kiakadtak, hogy a klasszikus jauntolásból dzsauntolás lett, de szerintem ez ezredleges kérdés, nem volt zavaró. Amiben jobb volt az első kiadás, az a Tudós Nép írásmódjának szemléltetése, tudniillik ők a nevükben szereplő O betűről lógó kereszttel vagy a felfelé mutató nyíllal (Mars jelével) az illető nemét is jelezték (ez látszik a borítón is Nomád homlokán), ez pedig a DV-s változatból sajnos hiányzik. Gondolom a DV MesterMűvek könyveinél használt fontokból ez a két speciális karakter hiányzik. [Ha már fontok: nekem tetszik ez a betűtípus, amit a kiadó használ ehhez a sorozathoz (vagy minden könyvéhez? ezt most nem tudom megnézni), de az '1'-es karakter olvashatatlan. Pont olyan, mint az 'I'. Utálom. Szerencsére viszonylag ritkán találkozhatunk vele.]


Pár hónap múlva - Mikulás után, de Karácsony előtt -, ünnepeljük Alfred good-better-best-Bester születésének századik évfordulóját. Ajánlom, vegyétek majd elő a könyvét, és olvassátok el újra. (Ez még Molyos kihívásnak is elmenne.) Vajon - bár a regény még csak alig több, mint ötven éves - a sci-fi/fantasy is egyre jobban érik és nemesedik az idő múlásával, mint a whiskey? Pár alkotó műveinek időtállósága mintha bizony ezt bizonyítaná. (A MesterMűvek sorozat pedig még mindig nagyszerű!)

A könyvért köszönet a Delta Vision Kiadónak!

Megjegyzések