2013. február 23., szombat

Dan Abnett - Malleus

Dan Abnett - Malleus
(Eisenhorn 02.)

Dan Abnett - Malleus
(Eisenhorn 02.)
Eredeti megjelenés: 2001
Magyar kiadás: Szukits, 2012
Műfaj: sci-fi, akció, horror
Hossz: 382 oldal
Fordította: Oszlánszky Zsolt

Tartalom:
Évszázadnyi véres küzdelem után a Császár seregei végül visszahódították az Ophidian szub-szektort. A győzelmet ünneplő diadalmenet azonban az egész Impériumot megrázó tragédiába torkollik. Az ügyet Gregor Eisenhorn inkvizítor vizsgálja ki, aki közben maga is gyanúba keveredik. S ahogy elkezdi felderíteni az ügy mind szövevényesebb szálait, a színen egyre sötétebb erők tűnnek föl…







Dan Abnett (1965 - )
Dan Abnett brit sci-fi és képregényíró a nagy közönségsikerű Xenos 2001-es megjelenése után nem sokkal jelentkezett is az Eisenhorn-trilógia folytatásával, a Malleus-al. Szerencsére, a Szukits Könyvkiadó - aki úgy látszik végérvényesen elkötelezte magát a Warhammer univerzumához kiadott legtöbb könyv megjelentetése mellett - szintén nem várt sokat a sorozat részeinek kiadása közt, és az első rész után pár hónappal már a folytatás vehettük izgatottan a kezünkbe. Dan Abnett a stílus kedvelői közt nagy népszerűségnek örvendő alkotó lett, hiszen idestova tizenhárom év alatt harminckilenc könyvet írva, futószalagon szállítja egyenletes, megbízhatóan magas színvonalú írásait az olvasóközönség és a Games Workshop/Black Library kiadók legnagyobb örömére.

Grey Knight démonvadász (Ordo Malleus)
A Malleus-ban elmesélt történet a Xenos után kicsivel több, mint száz évvel játszódik. A Szent Inkvizíció idegen fajok felkutatásával, tanulmányozásával és elpusztításával foglalkozó rendjének, az Ordo Xenos-nak kötelékébe tartozó puritán - és emberi érzelmeket kifejezni képtelen arcú - inkvizítorának, a lassan korosodónak számító Eisenhornnak ezúttal saját rendjéből akad ellenlábasa. Az Ordo Malleus nevű rend, ami a démonokkal lepaktáló embereknek, valamint maguknak a démonoknak a levadászásával foglalkozik, ugyanis elfogatóparancsot adott ki ellene, mint lehetséges árulóra. Eisenhorn jól ismeri saját hitsorsosainak munkamódszereit és elkötelezettségét, ezért nincs illúziója afelől, hogy milyen kimenetele lenne annak, ha őt letartóztatnák. Saját kezébe veszi inkább a sorsát, és vállalja, hogy távollétében peren kívül azonnal elítéljék és szökevényként vadásszanak rá, és néhány megbízható emberével elmenekülve felvállalja a harcot neve tisztára mosásáért. Nem is sejtheti, hogy nyomozása milyen meglepő és megrázó igazságokra derít fényt.

A Gaunt Szellemei sorozattal írástechnikai szempontból összehasonlítva a leglényegesebb változás, hogy a harmadik személyű elbeszélő módról átváltott egyes szám első személyű módra, és az eseményeket Eisenhorn inkvizítor előadásában és kommentárjaival, gondolataival megfűszerezve olvashatjuk. Míg a Xenos-t bátran olvashatja szinte bárki, aki valamennyire is kedveli a sci-fi műfaját, mert annyira jól sikerült részek vannak benne, amiknek csak egy kis plusz extrát ad a gótikus hangulatú technokrata univerzum, addig a Malleus már inkább a Warhammer 40.000 világának avatottabb ismerőinek nyújt teljesebb olvasmányélményt. Ennek oka nem az emlékezetesebb részek hiánya, hanem az, hogy a most kicsit lassabban beinduló történetben az univerzum stagnáló/hanyatló emberi világairól, a háttérben egymásnak feszülő erőkről, az Inkvizíció frakciói közt folyó folyamatos hatalmi harcokról tudhatunk meg olyan információkat, amik az egyszeri olvasónak unalmasabbak lehetnek, a rajongóknak viszont hatalmas pluszt adhatnak.

Adeptus Mechanicus techno-pap
Eisenhorn nyomozása megint szinte a fél galaxison keresztül vezeti az olvasót. Megismerhetjük többek közt - végre - a Birodalmi Gárda egyik legendás egységének otthonvilágát, az Iszonyat Szemének tőszomszédságában található, és teljesen a katonai szolgálatra berendezkedett Cadia-t valamint emberfeletti elitcsapatát, a Kasrkin-eket. Találkozhatunk Dan Abnett másik trilógiájának főszereplőjével, Ravenor inkvizítorral is, akinek történetére már ezután a rövid mellékszerepe után is roppantul kíváncsi lettem. A Xenos-ban is megtalálható horrorisztikus szakaszt most a Hollandi nevezetű kóbor bányászbolygón folyó események hozzák el, szintén hamisítatlanul H. P. Lovecraft stílusában. A tárnákban lakozó "leírhatatlan iszonyattal" a rejtélyes birodalmi rend, az Adeptus Mechanicus egyik legelismertebb techno-papja segítségével küzd meg a kalandok során már igencsak megfogyatkozott kis csapat. Ezeken a részeken kívül - amik egyébként szerintem a könyv legjobb, legérdekesebb részei -, még az immatérium, az úgynevezett hipertér embertelen démonairól, Eisenhorn nemeziseiről is bővíthetjük kicsit a tudásunkat. Az akciókban gazdag részek persze ebben a könyvben is sűrűn követik egymást, végtére is Warhammer 40.000 könyvről van szó, de jellemzően most kisebb csetepatékról illetve párbajokról olvashatunk, és sajnos elfelejthetjük a nagyobb offenzívákat, százezrek heroikus összecsapását elregélő részeket. Emiatt viszont ez végre egy olyan Warhammer 40.000 könyv, amit a háborús sci-fi történeteket különösebben nem kedvelő olvasók is kipróbálhatnak.

Bohóc. Cadiai Kasrkin pokolpuskával. :D
A két könyv közt eltelt száz év dacára a szereplők nagy része a Xenos-ból már ismerős lehet. A már ismert szereplők tetteit nyomon kísérni problémamentes, de a csak ideig-óráig Eisenhornhoz csapódó többi segítő karakterét általában még megjegyezni sincs idő, már ki is forognak a történetből. Ezért kidolgozott karakterekről beszélni nem is igen lehet. Két-három olyan új szereplő van csupán, akinek a történetéről, motivációjáról fél mondatnál többet megtudunk, ám ezt ellentételezendő, a főszereplő legapróbb lelki torzulásának, lelkiismereti önmarcangolásának és hitbéli bizonytalankodásának is tanúi leszünk. Eisenhorn ugyanis elkerülhetetlenül szembesül szakmája legnagyobb ellentmondásával. Muszáj megismernie az ellenfelét, hogy tudjon ellene harcolni, de minél jobban megismeri, annál jobban hasonul is hozzá, átveszi módszereit, és a jó és a rossz közti határvonal valóban leheletvékony. A Warhammer univerzumában pedig a sötét oldalra tévedés jutalma nem pusztán az életünkbe kerülő hiba, hanem örök kárhozat és pusztulás a léleknek. A harmadik rész végéig pedig még reménykedhetünk, hogy a hősies és acélos akaraterővel rendelkező Eisenhorn birodalmi inkvizítor idejében észre fogja venni ezt a vékony vonalat és megmarad az Istencsászár örökkön világító, éltető fényében.


A könyvért köszönet a Szukits Könyvkiadónak!

Értékelés: 7/10

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése