Michael J. Sullivan - Trónbitorlók

Michael J. Sullivan - Trónbitorlók

(Riyria-krónikák 01.)

Michael J. Sullivan - The Crown Conspiracy

(The Riyria Revelations 01.)

Eredeti megjelenés: 2007

Magyar kiadás: Fumax, 2012

Hossz: 342 oldal

Műfaj: fantasy

Fordította: Makai Péter Kristóf

Tartalom:

Végeztek a királlyal. Kerestek két bűnbakot. Rosszul választottak.

Ez a könyv nem a legyőzendő, ősi gonoszról vagy egy bosszúálló árváról szól, csupán két fickóról, akik rossz időben rossz helyen találták magukat… Royce Melborn a hétpróbás tolvaj, és kardforgató társa, Hadrian Blackwater Riyria fedőnéven cselszövő nemesek veszélyes és lehetetlennek tűnő megbízásait vállalja el, amivel messze földön hírhedté váltak. Mígnem egy legendás kard ellopása ürügyén csapdába csalják őket, hogy bűnbakként rájuk fogják a király meggyilkolását. A kivégzés elől csak úgy szabadulhatnak, ha végére járnak a királyokat és királyságokat porba sújtó ősi rejtélynek…

A Trónbitorlók a magával ragadó Riyria-krónikák első kötete. A hatkötetes sorozatot írója egyetlen, eposzi magaslatokra törő történetként alkotta meg, amit külön epizódokra bontott. A cselekményszálak egybefonódnak, de minden egyes kötet a saját történetét meséli el, és külön, kerek egészként is élvezhető. Az eredetileg magánkiadásban megjelent sorozatra felfigyelt egy nagy kiadó is, és az új kiadás révén az utóbbi évek legsikeresebb új fantasy-jévé vált.

Michael J. Sullivan (1961 - )

Michael J. Sullivan 1961-ben született az Egyesült Államok-beli Detroitban. Írni nagyon korán, nyolc évesen kezdett el novellákat, majd ifjú korában abba is hagyta jó tíz évre az írást, mivel műveit nem jelentették meg sehol. Saját maga kedvéért kezdett újra írni, majd 2008-ban saját kiadásában jelentette meg a nekem kimondhatatlan Ryiria-krónikák első részét, a The Crown Conspiracy-t, amit hamar követett a sorozat többi része is (összesen hat részes a sorozat). A talán meglepő közönségsikerre - ugyanis az írót a rajongók a legsikeresebb önpublikáló fantasy- és sci-fi szerzővé tették - egy nagy kiadó is felfigyelt a könyvekre és újra szerkesztett formában újra kiadták 2011-ben (három részben). Azóta tíz nyelven jelent meg, így erősítve az epikus fantasy zsánerét a műfajon belül.

A Fumax Kiadó a sorozat első részével most jött ki, és már dolgoznak is a másodikon, ami 2013 tavaszán várhat a nagyérdemű. Az első kérdés itt merült fel bennem, ugyanis gondolom - sőt biztos, vagy mégsem? -, hogy az átdolgozott, második kiadást kapjuk mi is magyarul, viszont az ugye csak három részben jelent meg, mert mindegyik könyv kettő részt tartalmaz, és más a címük is. Jelesül az első résznek az eredeti változat The Crown Conspiracy címe helyett a nem épp rövidke Theft of Swords – Volume One Of The Riyria Revelations (Book One & Book Two). Hogy még nagyobb legyen a kavar - amit lehet én okozok, hiszen aki nem néz utána, csak olvassa szépen sorba a magyarul megjelenő részeket, az semmit nem fog észrevenni az egészből -, hogy a sorozat (Riyria Revelations) magyar címe ugye a Riyria-krónikák lett a keresztség után, ami csak azért nem tűnik utólag annyira jó választásnak, ugyanis a szerző jelenleg az „előzmény”-köteteket (legalábbis a Riyria párosának fiatalkori kalandjait) írja, aminek sorozatcíméül a Riyria Chronicles-t (Riyria-krónikák) adta. Ez okozhat majd egy kis kavart, ha eljutunk odáig a magyar kiadásban.

A kisebb technikai problémáimon túl, lássuk milyen maga a könyv, mi tetszett benne és mi nem! Kezdjük a pozitívumokkal. Az epikus fantasykra jellemző, kidolgozott - sok kisebb-nagyobb birodalom, helyesebben királyság - világ itt is teljesen rendben van. Amennyit megtudhattunk az egyes királyságokról az első részből - itt meg is jegyzem, hogy elvileg mindegyik könyv ugye önálló történetet mond majd el, de a hat könyvből összeáll egy nagyobb történet is -, az érdekes volt, olvasmányos, háromezer év helyi történelmével megtámogatott. A királyságok egymástól jól megkülönböztethetőek - amiben eleinte (is) nagy segítséget jelent a könyv elején található rövid leírás az országokról, politikai pártokról illetve az istenekről.

Tetszett a háttértörténelme is a könyvnek, a Birodalom felemelkedéséről, bukásáról és a most egymás ellen dolgozó három nagyobb csoportosulásról (birodalompártiak, királypártiak és nemzetelvűek). Egymás elleni politikai pozíciójátékukról sajnos csak a könyv vége felé tudunk meg egy keveset, de a maradék öt könyvet már ezzel a kis belepillantással ellesett eseményekkel is simán ki lehetne majd tölteni, szóval nem félek, hogy a Nefronita egyházzal nem találkoznánk többet, vagy hogy a nemzetelvűek közül még meg se jelent senki a teljes, nagy történet lapjain. Tetszett, hogy a Birodalom bukásával szinte eltűnt a varázslás is, ezért aki mégis tud valamicske természetfeletti - ne adj isten egyenesen mágikus - erőt felmutatni, annak nagyon nagy respekt-je van.

Elan (a világ, esetleg a kontinens neve) mitológiája is jól illeszkedik egy átlagos fantasy világhoz. Van külön istene a törpéknek és az elfeknek - igen, nem csak emberek élnek Elan-on! -, van vérfertőzés és lázadás is az istenek között, mint akár a görög, akár a kelta mitológiában, és bár nem derült még ki pontosan, hogy az isteneknek mekkora valós hatalmuk is van, követőik - főleg a papság persze - mindent megtesz, hogy a nevükben jól megkuszálják az események menetét.

Minden adott tehát a jó szórakozáshoz, amiben nem gátolhat meg maga a történet sem - hiába, hogy nem több, mint a fantasy zsánerének jó kézzel válogatott kivonata. Egy hasonló könyvnek én nem rovom fel hibájául, hogy sablonos lenne, ha már megint a királyság trónbitorlók kezébe kerülését kell megakadályoznia két zsivány és egy herceg furcsa triójának, mint néhány másik könyvben szintén, hiszen fordulatos, teli váratlan dolgokkal, akciódús - és egy kardcsörte leírását szerencsére nem kell 10 oldalon keresztül olvasni -, sőt néhol humoros is (a két főszereplő egymással szembeni évődése, vagy a mágus 1000 éve divatjamúlt beszéde. Azt nem tudom, mennyire adta magát az eredeti szövegből, de nagyon jó lett a fordítása, gondolom nem lehetett egyszerű, szóval gratula!).

A két főszereplőre sem lehet igazából egy rossz szavam sem - nincs is. Mindkettő szimpatikus zsivány (egy tolvaj és egy harcos), akiket az ember szívesen venne a jó ismerősei közé, hiszen vagy kiváló barátok vagy félelmetes ellenfelek lennének. Különleges tulajdonságaik egyedülállóak, de nem annyira erősek, hogy már zavaró lenne a velük való azonosulás, inkább intelligensen kerülik ki az eléjük kerülő akadályokat, mintsem erővel törnék át. Nagyon meg lennék lepve, ha nem derülne ki később mindkettőjükről valami sötét dolog - például, hogy Hadrian Blackwater titokban nemes -, szóval a karakterük remekül felépített mégis titokzatos maradt. Nagyszerű főhősalapanyagok.

Szóval akkor jöjjön a feketeleves, avagy, mi is nem tetszett annyira ebben a klasszikus fantasy hagyományait követő regényben?
Két dolog.
A főszereplőn (valamint a máguson és a püspökön) kívüli karakterek elég egydimenziósak voltak, nulla egyéniséggel (hacsak az nem, hogy például a szerzetes állandóan sír, a herceg meg három nap alatt képes átlagos, önző - tök hülye - hercegből átlagos, önzetlen - tök hülye (elég csak a hadvezéri képességeit felidézni, nagyszerű vezető mondhatom) - királlyá változni).
A második dolog kicsit nehezebben megfogható, és lehet egyéni problémám volt csak az itthon körülöttem visítozó kölyköcskék miatt például - de teljesen biztosan nem a túl cikornyásra sikeredett irodalmi nyelvezet miatt -, hogy amikor nagy ritkán nem történik semmi, mondjuk mennek át egy dombon, ahol csak ők vannak közel s távol, néha annyira belassul a szöveg - csak fél-egy oldalról beszélek, nem százakról! -, hogy már nehezemre esett koncentrálni rá, inkább félbehagytam egy fél órára. A Tövisek hercegénél ilyen probléma nem jelentkezett.

Ettől a két nem-tetszett dologtól függetlenül persze szívesen elolvasom a többi kalandjukat is majd! [Itt meg is jegyzem gyorsan, hátha valaki nem néz külföldi „rangsorolós” listákat, de a sorozat messze leggyengébb része az első, szóval ha valami nem is tetszett benne, lehet továbbra is bizakodni! :D] 

Wallpaper 1920x1080

 A könyvért köszönet a Fumax Kiadónak!

Értékelés: 8/10