Ugrás a fő tartalomra

Robert Charles Wilson - Pörgés

Robert Charles Wilson - Pörgés
(Pörgés 01.)

Robert Charles Wilson - Spin
(Spin 01.)
Eredeti megjelenés: 2005
Magyar kiadás: Metropolis Media, 2007
Hossz: 432 oldal
Műfaj: science-fiction
Fordította: Gálvölgyi Judit
Vásárlás:
Galaktikabolt
Díjak:
Hugo-díj (2006)
Kurd-lawitz-díj (2007)
Seiun-díj (2009)
Locus-díj jelölt (2006)
John W. Campbell-díj jelölt (2006)

Tartalom:
Egy októberi éjszakán a tízéves Tyler Dupree döbbenten nézte végig, ahogy a csillagok sorra kihunynak az égen. Az űr egy csapásra valóban üres lett.
Tyler azóta felnőtt, és ahogy valamennyi embernek a Földön, neki is meghatározó élményévé vált a nagy elsötétedés jelensége. A Nap csupán egy halvány korong az égen, a Hold eltűnt, a mesterséges űrobjektumok pedig kivétel nélkül lezuhantak, és maradványaik olyan vénséges-vénnek tűnnek, mintha a nyilvántartottnál sokkal régebben keringtek volna bolygónk körül.
Kutatók próbálják megfejteni a rejtélyt, és amire bukkannak, az tragikus jövőt vázol föl az emberi faj előtt: a Földet egy idegen lények építette fal szigeteli el a világegyetem többi részétől, és odakint sokkal gyorsabban telik az idő - egy nap alatt mintegy százmillió év! Ebben az iramban csillagunk életéből nem lehet több hátra negyven esztendőnél!

Robert Charles Wilson regénye egyszerre sodró SF-thriller, szerelmi történet és apokaliptikus vízió, de mindenképpen csúcsminőségű irodalmi mű. Ebben az olvasókkal a kritikusok is egyetértettek, így a könyv nemcsak bestseller lett Amerikában, de elnyerte a rangos Hugo-díjat is.

Én vagyok az első, aki beismerem magamról, hogy - főleg a hard - science-fiction műfaja messze annyira nem áll közel a szívemhez, mint a fantasy (vagy a horror). Nem vagyok trekkie, de "SW"-s sem, sőt a filmek sem tetszettek, csak egyszer, gyerekkoromban, kb. 8 évesen, mikor a mozikban adták, az esetleges többedik újranézésüket már igencsak untam.
Ezért van az, hogy az oldalt sem árasztják el a blog leírásában ígért science-fiction művek, éppcsak mutatóban van egy-egy (milyen furcsa tehát, hogy a kedvenc könyvem viszont sci-fi!). - (Persze ez anyagi kérdés is leginkább. Nem lehet beszerezni minden fantasy-t ÉS sci-fit egyszerre átlagos fizetésből.)
Viszont mostanában, ahogy a sci-fi/fantasy műfajban díjazott könyvek listáit készítgettem, előjött az igény (azért ez már érlelődött egy ideje), hogy legalább a díjazott köteteket olvassam már el, mert ez mégse járja, hogy ennyire hanyagoljam a műfajt!
A napokban "büszkélkedtem" el egy blogon, hogy bizony én nem olvasom el a könyv fülszövegét, mert az vagy lelövi a cselekmény fontos részeit, vagy nem szól semmmiről, csak egy kis idézet a könyvből - inkább az írónak nézek utána a neten, ha ismeretlen, vagy elolvasok 1-2 oldalt a könyvből a boltban a stílusa miatt (vagy a könyv borítója/formája ragad meg azonnal - szóval legyenek a könyvek igényesek! :) )
A Pörgés hátulját is csak azért olvastam el, mert hirtelen ott volt kéznél a könyvtárban, és nem jutott eszembe, hogy vajon az Alex Benedict-sorozatba tartozik-e (most már tudom, hogy az Jack McDevitt sorozata - amire egyébként kíváncsi vagyok szintén), amibe épp bele akartam volna olvasni (stílus miatt ugye).

Mivel tudom, hogy sokan vannak a fülszöveg kérdéssel ugyanúgy, mint én, ezért most kérem, hogy olvassátok el fent a tartalmát a könyvnek (az első 10-20 oldal cselekményét lövi le)!

Mivel mondom, nem túl sok sci-fi-t olvasok, és ezért lehet, hogy minden második ilyesmiről szól, de nekem a szavam elállt, és tudtam, hogy EZ lesz a következő, amit elolvasok, és SEMMI más!
Miért? Sok gondolat átfutott rögtön a fejemen:
- biztosan a végtelenségig depresszív érzés lehet TUDNI, hogy a Földön MINDENKI, MENTHETETLENÜL elpusztul, de nem ám valami himihumi meteor miatt hirtelen, hanem 40 év lelki szenvedés után, a valószínűsíthető gazdasági összeomlásról, az elszabadult erőszak- és öngyilkossági-hullámról nem is beszélve.
- a főszereplők a Pörgés kezdetén gyerekek, az ő szemükön keresztül láthatjuk a káosz kezdetét, amely fogásra én mindig vevő vagyok (sok Stephen King könyvben látni ilyet [pld: Az]).
- a monumentális Galaktika-léptékű mértékek miatt, hogy a történet 40 éve alatt többszáz milliárd év tűnik el nyomtalanul az emberiség addig bizton bekalkulált jövőképéből.
- kik tették ezt velünk és miért? (Óriáspókok, vagy ettől azért valamennyire értelmesebb magyarázatot hozott össze a szerző?)

"...A csillagok világa dzsungel, Tyler. Elevenebb, mint valaha is képzeltük."

Robert Charles Wilson (1953 - )
A könyv első harmada a közelmúltból nekem Max Brooks - World War Z című könyvét idézte vissza, miszerint bemutatja, hogyan reagált a társadalom (és maga a Föld, mint ökoszisztéma) a megváltozott környezeti hatásokra. A zombis könyv ugye nagyjából végig erről szólt, de mindkettőben olyan erőteljes képekkel festették le a változást, annyira átgondoltak és olvasmányosak voltak, hogy kifejezetten öröm volt olvasni mindkettőt. Ebben a Pörgés - és az általa keltett változások - eleinte a háttérben maradnak, és inkább a gyerekkori életéből idéz vissza kis képeket a főszereplő (ez a keretes, visszaemlékező stílus végig megmarad, és nagyon működik!).
A következő harmad a már a "beállt" új-normális társadalmi rend idején játszódik, és kicsit csökken a tempó látszólag, de ez csak az elejével összevetve igaz, nem más könyvekkel!!! Az író egy kicsit "altatja" az olvasót, hogy aztán két AKKORA csavart vágjon az arcába, hogy az csak pislog! (Konkrétan évek óta ez volt az egyetlen könyv, amiről - mikor még csak a felénél jártam - azonnal beszélni szerettem volna valakivel, lelkendezni, hogy micsoda könyvet olvasok! Erre roppant alkalmas volt az asszony, de hamar az értésemre adta, hogy ő nem szereti a katasztrófa-könyveket, ezért nem is nagyon tud velem lelkesedni érte, mert szerinte ez lehangoló. Pff. :D )
A science fiction könyvekben - általában - elengedhetetlen technikai "katyvasz", ami (ál)-tudományosan magyarázatot ad a szerző regénybeli ötletére itt is megvan (a GEEK-ek legnagyobb örömére), de annyira érdekes és olvasmányos, hogy szinte a körmöm rágtam, mialatt olvastam (és nem óriáspókok bosszújáról szól szerencsére a könyv, ami plusz pont!)
Az utolsó harmadban a történet "megfejtése" bomlik ki előttünk az első etap sebességével, ám bevallom, itt pár dolog nem volt annyira meggyőző - akár elégtelen természettudományi ismereteim miatt is lehetett ez, bár nem azt nem értettem meg, amit az író leírt, hanem hogy hogyan is KÉNE működnie ennek a technológiának a gyakorlatban (replikátorok, Neumann-ökoszisztéma). Bevallom, szerintem ez hülyeség, de GONDOLOM, ha egyszer maga Neumann János találta/dolgozta ki, talán valami csekély tudományos alapja mégis lehet neki.

Ki ne hagyjam, hogy a hölgyek is bepróbálhatják nyugodtan, hiszen egy erőteljes szerelmi szál köti össze a könyv elejét a végével, és igen, ezt most pozitívumként említem meg, és nem azért, mert ezekért elepednék általában, hanem pont, hogy nem, de itt olyan finoman, szirupmentesen szövi át a történetet és a szereplők életét, hogy az egyáltalán nem zavaró, hanem csak újabb mélységeket ad a főszereplőnek. Végre, ilyet is olvastam!

Utánanéztem, hogy a disztópia meghatározásában benne van-e, hogy a jövő társadalmának valami politikai hatalom miatt kell-e nyomorultságban tengődni, de amennyire látom, ilyen kitétel nincsen, ezért mivel az emberiségnek hirtelen nem tudok nyomorúságosabb, negatívabb jövőképet elképzelni, mint a 40 éves tehetetlen várakozást a halálra egy feje tetejére állt Földön, ezért bízvást a disztópikus regények sorába sorolnám a Pörgést is.

Látomásként tűnt el a külvilág,
S a hontalan, pőre ember szemébe,
Ki árván áll, ijesztőn visszanéz
A végtelen űr vak feketesége.
Élet és fény ősi álom csupán,
S az éjben az, mi körötte kering,
Oly megfejthetetlenül idegen,
Oly végzetes, s az övé jog szerint.

/Fjodor Ivanovics Tyutcsev (1803-1873)/

Minden tudományos-fantasztikumot/izgalmat szerető embernek nagyjából kötelező darab! Nem hiába lett a 2006-os HUGO-díj nyertese! A könyvnek szerencséra mindkét folytatása is elérhető már magyarul is (Tengely, Örvény) a kiadó jóvoltából! - Én biztosan visszatérek még hozzá, nagyon jó író, kitűnő regény! Persze még csak február van, de eddig 2012 legjobbja!

Értékelés: 10/10

Linkek:
Wikipedia
Moly
Goodreads
Endless
Ekultura
Sanawad
Geekz
Díjnyerteskönyvek
Könyvgalaxis

Megjegyzések

  1. Egy vélemény:

    Emide Buda

    Ismerem a Pörgést


    Ha az ember sci-fi könyvkiadónál dolgozik, előbb-utóbb ki kell lépnie az Asimov-Lem-Bradbury háromságból , és már csak royaltyásból, hoppácska, lojalitásból is olvasni kezdi a kenyéradó gazdája által kiadott műveket. Persze nem kellett volna mindjárt egy 500 oldalas téglával kezdeni, de most ezt dobta ki a gép. Robert Charles Wilson Pörgés (Spin) című regénye izgalmas olvasmány, úgynevezett SF-thriller. Nem a szokásos hardot tolja; űrhajósgyilkolmarslakó-marslakógyilkolűrhajós vagy csúnyaizékelakarjákfoglalniaföldet(de brutalwili nem engedi), viszont van benne szerelem, (még jó!) politika (nem olyan jó!), biblia,(jó!) feszültség, családi dráma, stb., és a végére egy csattanó, no meg az újrakezdés reménysége. Pedig a szerző nem is amerikai, hanem kanadai.(Ha érted hogy mondom.) Belerakott mindent, ami kell,a biztonság kedvéért azért egy marslakót is, hogy tudjuk, merre hány a méter. Na, ha túllépsz a szokásos materialista-evolucionista avas dumákon, még jól is szórakozhatsz. Egy igazi mai flash and carry könyv, hosszú hétvégére, esős időben.
    http://instantkonyvmoly.blog.hu/2011/03/18/ismerem_a_porgest

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem hallottam még róla rossz véleményt, még egy olyan HC-SF fan barátom is hanyatt vágta magát neki, akinek csípős kritikai érzékétől lassan retteghet minden elrontott SF filmet jegyző rendező (mrbloodbunny)! :D

      http://mrbloodbunny.blog.hu/

      Törlés

Megjegyzés küldése