Max Brooks - World War Z - Zombiháború

Max Brooks - World War Z - Zombiháború

Max Brooks - World War Z: An Oral History Of The Zombie War
Eredeti megjelenés: 2006
Magyar kiadás: Könyvmolyképző Kiadó, 2011
Hossz: 405 oldal
Műfaj: horror, dokumentum-regény, disztópia, sci-fi
Fordította: Pásztor Zoltán

Tartalom:

A zombiháború kis híján elpusztította az emberiséget.

Az ENSZ háborús vizsgálóbizottságának munkatársaként Max Brooks találkozott a győzelem kulcsfiguráival. A világszervezet hivatalos jelentésébe végül csak statisztikai adatok kerülhettek, Brooks azonban úgy döntött, hogy a túlélők elé tárja mindazt, ami a jelentésből kimaradt. Az interjúkötetből megismerhetjük Kuang Csingsu doktort, aki megvizsgálja a nulladik beteget, és találkozhatunk Paul Redekerrel, az Oránia-terv atyjával is. A zombiháború veteránjai, az apokalipszis haszonélvezői és elszenvedői is nyilatkoznak a kilátástalannak tűnő harcról, a kormányok ballépéseiről, az emberi gyávaságról, ostobaságról, és a derengő fényről az alagút végén. E személyes hangvételű beszélgetések hű képet festenek a járvány borzalmas történetéről, pontosan dokumentálják a társadalmi és politikai változásokat, mégis megmarad bennük a legfontosabb: az emberi tényező.

Brooks természetesen tisztában van vele, hogy a leírtak talán túlságosan felkavarják egyes olvasóit, de vállalja a kockázatot, mert úgy véli, nem rejtőzhetünk zsibbasztó statisztikák mögé.

Mindenkinek tudnia kell, milyen volt valójában a zombiháború.



A szavazatok alapján Max Brooks - Word War Z könyve érdekelte most a legjobban az olvasókat itt a blogon, és mivel engem is nagyon izgatott, hogy milyen lehet egy zombikról szóló KÖNYV, ami a szó szoros értelmében nem is horror, hanem DOKUMENTUM-REGÉNY, egyáltalán nem esett nehezemre előre venni az olvasmányos listámon.

Max Brooks (1972 - )

A könyv a meg nem határozott nagyon közeli disztópikus jövőben játszódik (vicces, de igazából már a múltban, hiszen Fidel Castro még él a könyvben, miközben ugye már 2008-ban meghalt - [lehet, hogy az Alpha egységek elvégezték a feladatkat, és nem robbant ki a járvány???]), a kb. 10 éves Első Zombi Háború után. A tartalom meglepően jól összefoglalja, mi vár ránk a könyvben. Az emberiség legyőzte az élőhalott veszélyt, na de milyen áron? A háborúról szóló jelentése miatt a szerző meginterjúvol jópár túlélőt, akik valahogy túlélték az apokalipszis-szerű háborút. A közvetlen, személyes hangvételű jelentést azonban az ENSZ kérésére statisztikai adatok szintjére átírja, a kimaradt sztorikat könyvbe rendezve kiadja, hogy sose feledjük, hogy zajlott ez az egész háború.

Ennyi van a 3 oldalas előszóban, onnan pedig gyakorlatilag egy interjú-kötet az egész könyv mondjuk Havas Henrik stílusában. Párbeszéd nincs, csak a szerző kérdései és narrálása, hogy az intejúalany beszéde közben milyen metakommunikációs jeleket használ - valamint természetesen a kérdezett válaszai.

Huhuhúú, de rosszul hangzik ez egy igazi (túlélő)horror-ra, vagy akcióra váró könyvolvas számára!!! Igaz?!

Az hát, de ne szaladjunk messzire azért, mert SEMMI PROBLÉMA nincs ezzel a formával, sőt!

Először is, a maradék 400 oldal tömény izgalom, amit az épp interjúvolt (elég sok) szereplő egyes szám első személyű háborús elbeszélései garantálnak. Van a megkérdezettek közt természetesen sok politikai vezető, hivatásos katona, de rengeteg a sors által véletlenszerűen kiválasztott túlélő-civil is, mint például, űrhajós, vak kertész, mélytengeri búvár, őrült gyermek, ortodox pap, hacker, tv-s celeb, harcikutya kiképző és még sorolhatnám napestig. A szereplők történetei által bejárhatjuk konkrétan az EGÉSZ világot (Magyarországot a Diósgyőri vár (és védői) képviselik nem túl nagy sikerrel) Észak-Korea, Japán, Amerika, Kuba, Kína, Antarktisz, Franciaország, Dél-Afrika, Nemzetközi Űrbázis, hogy csak pár helyszínt említsek. 

A történetek nem meglepő módon a zombi-ember háború csatáinak felelevenítéséről szólnak, a technika hatástalanságáról, az országok bukásáról, a nélkülözésről, az átélt borzalmakról, az emberiség gerincének megroppanásáról, valamint - persze, de nem bántóan buta módon - az emberi nagyságról és küzdeni akarásról. 

A könyv 15. oldalán tudtam már kb., hogy ez nagyon fog tetszeni, izgultam végig, hogy most mi  lesz, hogy lesz, pedig ugye az elején kiderül, hogy győzünk, szóval igazán lehetett volna nyugodtabban is olvasni, de nem ment. Ezek a rövid - általában 2-10 oldalas - történetek annyira jól kitaláltak és megírtak - legalábbis nekem nagyon tetszettek, hogy szinte elfelejtettem, hogy nem egy második világháborút feldolgozó valóságos borzalmakról szóló interjúkötetet olvasok, csak egy fikciót, és ezt nagyon kevés könyvnél éreztem. 

Miről nem írtam még egy zombiháborúval foglalkozó könyvnél?

Ja, a zombikról! Pont olyanok, mint a filmekben. Többször mondtam már, hogy ők a kedvenceim, nem tudom miért. A vámpírok nem mozgatnak meg bennem semmit, hiába van ez a nagy hype körülöttük már évek óta. A filmek is gyengék általában amik róluk szólnak, na de a zombik és a róluk szóló filmek... az igen! 

Szóval lassúak, buták, mérhetetlenül sokan vannak, erősek, csak akkor "halnak meg", ha elpusztul az agyuk és meg akarnak minket enni! Pont ahogy szeretem őket.

Viszont a könyv is miattuk veszített el 1 pontot. 

Az egyik fő motívum volt a könyvben a tengerből támadó zombik, amivel nem is lenne semmi bajom, de az egyik történetben egy atomtengeralattjáró merül le az óceán fenekére olyan szintre, ahol már félő, hogy a tengeralattjáró nem bírja a nyomást és összeroppan. Ott találkoznak az óceán fenekén vonuló zombi-hordákkal!

WTF!!!

Hát azért az ő fejük is szétmegy simán akkora nyomáson, ilyen tekintetben nem természettfeletti lények. Ez oltári nagy baromság, amit nem ment az a tény, hogy persze az egész könyv is az (bár persze roppantul szórakoztató is mellette)! :D

Van még benne pár apró butaság, de ezen kívül olyan, ami rontaná az értékelést, nincsen, persze azért nem árt kicsit nyitottnak lenni a dologra. - Na jó, egy példa: hogy lettek ennyien és mitől lett zombi az első? Már az elsőkre is gyorsan és azonnal ráment a katonaság, de nem tudták megállítani azt a kevés zombit? Aztán meg "simán" a több milliárdot?

Külön tetszett még benne, hogy mikor már vége volt az egész háborúnak, jön még pár olyan történet, amik a háború utáni életet mutatják be, roppant hangulatosan:

"...Múlt héten legénybúcsút tartottunk az egyik szomszéd srácnak. Elkértük a környék egyetlen működő DVD-lejátszóját meg egy-két békebeli pornót. Az egyik jelenetben Lusty Canyont három ürge sorozta egy ilyen gyöngyházmetál BMW Z4 kabrió motorháztetőjén, én meg csak arra tudtam gondolni, hogy ma már biztos nem gyártanak ilyen fasza verdákat."

Értékelés: 9/10

A könyvből már forgatják a filmet - talán Brad Pitt főszereplésével -, amit már az eddigieknél is sokkal jobban várok! Ebből szenzációsan jó (de legalábbis iszonyúan látványos) zombifilmet lehetne csinálni, amelyek telis-tele lehetnének látványos tömeg(pusztító) jelenettel, iszonyú méretű zombi hordákkal, látványos csatákkal. Remélem nem fogunk csalódni jövőre a mozikban!