Brent Weeks - Túl az árnyakon

Brent Weeks - Túl az árnyakon

(Éjangyal Trilógia 03.)

Brent Weeks - Beyond The Shadows
(Night Angel Trilogy 03.)
Eredeti megjelenés: 2008
Magyar kiadás: Könyvmolyképző Kiadó, 2011
Hossz: 688 oldal
Műfaj: dark-fantasy
Fordította: Gazdag Tímea

Tartalom:

Azért küzdj, hogy győzz. Ne azért, hogy ne veszíts.

Hogyan lehet választani két élet között? Hogyan döntheted el, feláldozod-e azt, akit szeretsz, azért, hogy megmenthess valaki mást? Kylar nekivág a lehetetlennek, hogy megmentse a barátai és talán az ellenségei életét. Egy istennő életére tör. Választhatsz becsület és barátság között? Te melyiket választanád? A szörnyetegek által ostromlott Cenaria romokban hever. Logannek két választása van: mindent kockára tesz, vagy elpusztítja a királyságot. Az Istenkirály is tervez valamit északon...

Lebilincselő. A feledhetetlen szereplők és a fordulatos történet mindvégig fogva tartott.(Terry Brooks)
 

Tegnap a Dühöngőben már eleget írtam szerintem erről a könyvről, szóval most ezt csak röviden, vár King!

Ugyanazok a jelzők illenek rá, mint a sorozat első két részére is. Fordulatos, sötét, lebilincselő történet, epikus csaták, igazán könnyen megutálható gonoszok és könnyen megkedvelhető szereplők, kevesebb káromkodás, mint az előző részekben, de jóval több szex (illetve sokszor bénázás inkább, hiszen nem egy szűz szereplő van a könyvben). Néhány jó duma (például a ka'karinak) és pár időhúzó rész. (A kettészakadás előtt álló Rend-es részek például - tetszettek, csak nem volt szerepük szinte semmi).

Az egész trilógia kedvenc karaktere számomra Neph Dada Vürdmeister volt, mert bár viszonylag ritkán szólalt meg, de elég volt csak egy utalás rá, mire eszembe jutott a neve, és már kacagtam is - nem tudom miért, de így van! :) Legjobb név, amit életemben hallottam!

„Az esküben az ember méretik meg, aki leteszi.”

Mindent összevetve kevésbé tetszett, mint az első két rész, aminek az oka Kylar, aki itt már túlságosan brutálisan jó kardforgató volt, eszméletlen speciális tulajdonságokkal (láthatatlanság), sehol nem maradt meg az első részben megszeretett utcagyereknek (kivéve talán a két lánnyal szemben). Durzó is brutálisan erős lett a végére (repülés?!?), de ő legalább hozta a jópofa karakterét tovább. A többi többet szereplő karakter is a végtelenségig fel lett erősítve (Viharlovas, Lantano, Vi, Dorian, stb.). Olyan érzésem lett a végére, hogy ezek így páran együtt simán nekimehetnek Khali istennőnek és a mérhetetlen számú seregének, simán egy délelőtt alatt lenyomják őket. 

Brent Weeks (1977 - )

Valamint, hogy tényleg olyan sok minden van belesűrítve a részbe és olyan gyorsan pörögnek a történések, hogy olyan érzésem volt közben, mintha az egész 1 nap alatt játszódna, ami egyébként már inkább negatívum volt a számomra. Egyszer itt beszélgetünk, aztán meg hipp-hopp máris ott, mint valami Hollywoodi blockbustert néznénk (pld: a Karib-tenger kalózait, az tipikusan ilyen volt).

Végül, az Istenkirály SOKKAL jobban utálható főellenség volt, mint Khali! - (Ő egy nagy nulla volt.)

Azt sem értem, hogy ha egy író kitalál egy teljesen új fantasy világot, minek kellenek bele japánok (ceurai - "szamurájok", bambuszpáncélban, "keleties" vonásokkal (és névvel)) és kínaiak (seti - szőlőtaposó tengerészek  "keleties" vonásokkal, kardokkal, stb. - szinte ugyanazok mint a ceurai-ak de ellentét van a két nép közt) vagy hogy ne ragadjunk le ennél a könyvnél, "magyarok" (Lóurak a Trónok harcában), vagy arabok (dzsadok a M.A.G.U.S.-ban pld.). Miért nem lehetnek az "arabok" mondjuk nem jó kereskedők, és bérgyilkosok, hanem inkább fél állati szintre lesüllyedt erdőlakók, vagy az "északiak" tipikusan vikingszerű harcosok helyett miért nem a hideg elől a föld alá húzódott alacsony, satnya embertörzs? - Na mindegy, csak ez eszembe jutott, mert ezt a "földiesítést" nem szeretem a saját világú íróknál.

Gyakorlatilag nem is tévedtem túl sokat, de amiben igen - a végén -, az nagyon tetszett végül, hogy még az utolsó oldalra is sikerült valamit kitalálni az írónak.

"...– Hogyan tudsz a markodban tartani ennyi becsvágyó embert? – kérdezte Dorian.
Garoth Ursuul nem szólt semmit. Egyszerűen rámutatott egy búzakalászra, amely a többi fölé nőtt, és lecsapta a fejét.
Ezek az emberek itt több generációját túlélték ennek a folyamatnak."

A magyar fordítás minőségére sok szót nem vesztegetek többet, inkább írok még pár gyöngyszemet, amit a Dühöngés óta találtam (nincs bennük spoiler):

1.

"...A hideg végül soron megnyomorította és megölte volna őket." - Még jó, hogy nem a sor végén!

2.

"...– Az Egyezmény kimondja a Rend szilárd védelmét, amely most, hogy Moburu Ander serege – egy alitaerai sereg – Khalidor oldalán harcolt a Pavvil-bereknél."  - Nos, ezt a könyv olvasása közben sem lehet ám érteni, nem csak semleges olvasóknak. Persze rá lehet jönni, mit akart írni az író, csak a fordító kihagyta a lényegét ("seems even more pressing") - vagyis: még sürgetőbb

3.

"tenehész" - Tehenész - de ekkor azért már direkt kerestem a hibákat, máshol ezt meg sem említeném.

 És akkor ott volt újra:

4.

"...Ismerve a halhatatlanság árát, tudva, hogy helyette másnak kell meghalnia, Durzo megölte magát, hogy archmag meghaljon." - Ki haljon meg? Mivan? 

Az eredetiben így áll:

"...Knowing the price of immortality was that someone he loved died in his place, Durzo had killed himself, hoping to kill Trace." - Szóval még az eredetiben sincs archmag, hanem Trace-nek kell meghalnia.

"Kedvenc" szép magyar nyelvű találatom:

5.

"...Bárhogyan is működött, a Lae’knaught által a Hitetlenség Páncéljának nevezett valami által védelmezve rájuk kevésbé hatottak a varázslatok." - Szép magyar nyelvünk a kardjába dől épp, igen, az volt az a zaj odakint!

Így kicsit érthetőbb lett volna:

Bárhogyan is működött, a Lae’knaught által a Hitetlenség Páncéljának nevezett valami, rájuk kevésbé hatottak a varázslatok.

6.

Eredeti: I don't expect theft is below her.

Könyvben: "...Nem kétlem, hogy a lopás távol állna tőle."

Helyesebben: Nem hiszem, hogy a lopás távol állna tőle.

Hiszen egy "bűnözőről" beszélnek, akit épp ki akarnak dobni a palotából, de a fordítás a magyartalansága miatt könnyen pont ellenkező jelentésűként értelmezhető.

Á, inkább abba is hagyom!

Tehát a könyv jó (nagyon), ezért most az eredeti angol kiadást pontozom, a Könyvmolyképző Kiadó meg ezt ne támadásnak vegye, - nem biztos, hogy valakinek több keményfedeles KK-s könyve lenne, mint itt a családnak ( ;-P ) -, hanem feküdjenek rá a könyveikre még 1-2 napot a nyomdába adás előtt, mert erre rá fért volna még annyi simán. - (Ha nincs rá kapacitásuk, jelezzék, a fantasyket vállalom (kivéve a vámpírosakat, mert az nem fantasy, hanem.... semmi)! :D )
Azért kérjük a Lightbringer sorozatot is!!!

Értékelés: 7/10

Az egész trilógia értékelése: 8,3