Hahner Péter - A Vadnyugat

Hahner Péter - A Vadnyugat

20 hős, 20 talány

Eredeti megjelenés: Animus, 2012

Műfaj: életrajz, történelem, dokumentum, néprajz, művelődéstörténet

Hossz: 384 oldal

Tartalom:

Indiánok, cowboyok, kalandorok, kontinenst átszelő postakocsik, dübörgő bölénycsordák mellett zakatoló gőzösök… A Vadnyugat története számos regényírót és filmrendezőt megihletett már. De úgy történt-e minden, ahogyan azt könyv- és filmélményeink alapján tudni véljük? Valójában milyen ruhában járt egy vérbeli cowboy? Hány bölényt ölt meg Buffalo Bill? Milyen látomásai voltak Ülő Bikának a sorsdöntő összecsapás előtt? Mennyire gazdagodtak meg az aranyásók? Milyen szerepet játszott ez a távoli és rejtelmes vidék az Egyesült Államok gazdasági, társadalmi és politikai fejlődésében? Minderre választ kaphatunk ebben a mítoszok és legendák mögé néző, lebilincselően érdekes könyvben.

Hahner Péter történész a Pécsi Tudományegyetem Újkortörténeti Tanszékének vezetője. Több francia és angol klasszikus történelmi művet és életrajzot ültetett át magyarra. Most megjelent könyve a tizennegyedik önálló kötete. Korábbi munkái Franciaország és az Amerikai Egyesült Államok történelmével foglalkoztak, s ő a szerzője a nagy sikerű 100 történelmi tévhit és Újabb 100 történelmi tévhit című köteteknek. A történelem iránt érdeklődők a Rubicon című folyóiratban is rendszeresen találkozhatnak írásaival.

Tipikusan az a könyv, aminek első ránézésre semmi keresnivalója a Profundus Librumon, de néha még én is kitekintek a fantasztikus témájú művek mögül. Mivel az egyik kedvenc korszakom és helyszínem - a Sötét Középkor mellett - a Vadnyugat és tágabban Amerika felfedezése (1492) óta a kontinens északi részén élő népek rövidke történelme a XX. századig bezárólag, ezért mióta megláttam a boltban a kötetet, már csak az volt a nagy kérdés, hogy mikor fogok végre írni erről a könyvről.

Hahner Péter (1954-)

Eddig Hahner Péter (1954 - ) történésztől egy könyvet sem olvastam ugyan, de már több mostanában megjelent könyvével szemeztem. A 100 történelmi tévhit, avagy amit biztosan tudsz a történelemről - és mind rosszul tudod (2010) és az Újabb 100 történelmi tévhit, avagy amit biztosan tudsz a történelemről - és mind rosszul tudod (2011) című könyvei is érdekeseknek tűntek. Az utolsó "akadály" kettőnk közt abban a pillanatban dőlt le, mikor a spagetti-westernekből és Karl May regényekből évtizedek óta szeretett és ismertnek vélt vidék történelmét vette górcső alá legújabb szerzeményében. A tanár úr most negyven rövid, illetve közepesen hosszú, élvezetes stílusban leírt értekezésben bizonyítja be, hogy bizony vannak még hiányos foltok az ismereteinkben, nem is kevés.

Amerikai "indián" törzsek

A könyv olvasása során megtudhatjuk, hogy a ma az Amerikai Egyesült Államokhoz tartozó területek 1607 - az első fehérek alapította és fennmaradt kolónia, Jacksontown - óta számított történelme a véres háborúk, népirtások és üldöztetések sora mellett a makacs közemberek akaraterejének, kitartásának és erőfeszítéseinek - azt kell mondjam - dicső diadala. Történelmi távlatból nézve valószínű, hogy minden földrész minden államáról lehetne hasonlóan sztorizgató, az érdekes részeket előtérbe emelő történelmi művet csinálni, de akkor mégis hol vannak ezek a könyvek? Biztosan léteznek, de velem csak nagyon ritkán jönnek szembe. [Talán a volt magyarországi angol nagykövet - Bryan Cartledge (1931) - ilyen lehet, aki annyira megszerette az országunkat, hogy két (angol nyelven is elérhető) könyvet is írt a történelmünkről. (Megmaradni, és a Trianon egy angol szemével). Az asszonyka kedvenc történésze, ő ajánlotta nagyon, szóval ha tévednék a stílusát illetően, őt okoljátok! ;-)]

Indián rezervátumok napjainkban

Már rögtön az első fejezetben rengeteg információt nyújt Hahner, amikor az indiánok - már az elnevezés is eleve hibás és túlzottan egyszerűsítő - közti kultúrális különbözőségről mesél, majd a területi eloszlásukról térképet is kapunk. A kontinens benépesüléséről meglepő módon pontosat nem tud senki (Kr. e. 10.000 (de akár 48.000 is lehetséges)), ahogy a pontos számukról sem - a fehérek eljövetele előtt egymillió és tízmillió között lehetett valahol -, így az indián kultúrák őskorából egy nagy ugrással el is jutunk hirtelen Pocahontasig, és az 1607-es esztendőig. (A dél-amerikai spanyol hódítás kora (1492-15XX-ig) néha említés szintjén még felmerül, de nem kell izgulnia az egyszeri érdeklődőnek, hogy - Winnetou és a cowboyok történetei helyett - a történelmi korszakok iszonyatos mélységeibe kell lemerülnie.

Amerika 1860-ban

A könyvet olvasva hamar rájöhetünk, hogy egy fejezet egy általános kérdést körüljárva - Hogyan éltek a gerendaházakban? - ismertet meg minket a lehető legélvezetesebb formában a korszakra illetve az épp tárgyalt területre hatást gyakorló néprajzi, politikai, vallási vagy történelmi ismeretekkel. Sok olyan apró furcsaság kapott magyarázatot ahogy haladtam előre a könyvben, amiket igazából sosem értettem, az utána nézés vagy egyszerűen a témán való gondolkodás meg rendszerint elmaradt, de mindig is érdekeltek. Nagyszerű példa, hogy hogyan, miért - és mikor - lettek az államhatárok nyílegyenesre kijelölve, vagy hogy mi a különbség egy állam (mint például Texas) és a már fehérek által szintén elfoglalt - a "békebírós" filmekből ismerős - territóriumok közt. Ennél jóval komolyabb témákat is érint persze a könyv. Például, a britek, franciák és spanyolok mellett az oroszok, a svédek és a hollandok is megpróbálták kihasítani a saját szeletüket az "amerikai tortából", és - kinek másnak, mint az oroszoknak - ez hosszabb időre sikerült is. Vagy az Antonio López de Santa Anna mexikói diktátor seregei ellen vívott amerikai-mexikói háború, aminek a végén 1847.09.14-én "először vontak fel amerikai zászlót egy idegen állam fővárosában". Az igazán meghatározó történelmi események - például a függetlenségi háború vagy az észak-déli polgárháború - pedig egészen természetes, hogy nem maradhattak ki a kötetből.

Amerika 1839-ben
(Azért raktam be a két térképet, hogy lássátok, 21 év alatt mennyit változtak a nyugati részen a határok)

A "páros" fejezetekben ezzel szemben egy szimbolikus alak - indián vagy fehér vegyesen - életének színes, izgalmas vagy akár sorsfordító eseményei elevenednek meg. A harcokkal vagy épp felfedezésekkel teli élettörténetek olvasása során tisztább képet kapunk a kor határvidéki embereinek gondolkodásmódjáról, küszködésekkel és tragédiákkal sűrűn átszőtt mindennapjaikról. Ledől a mogorva, emberkerülő pioneer-ok mítosza, de nem kell izgulni, emellett a régről ismert történelmi alakokról szóló eddigi ismereteinket új dimenzióval bővíti és új "hősöket" - politikusokat, szerencsevadászokat sőt egyszerű farmereket -, is megismerhetünk. Életük felidézése közben mérhetetlen sok apró anekdotikus információt tudunk meg olyan személyekről, akik életük bizonyos szakaszában kapcsolatba kerültek hősünkkel. Egyik személyes apró kedvencem (sok más mellett) - persze a katonás, hősies-faktora miatt - a Defiance-erőd (Kihívás-erőd) névadásának körülményei.

Amerika történelme 1492-1750 (akiknek nincs ideje történelemkönyvekre)

Amerika történelme 1750-2010

A könyv végén lévő filmajánlóért - mindet beszerzem, ami még nincs meg! - és kronológiai áttekintésért, valamint természetesen a könyvben szereplő térképekért és grafikákért pedig külön köszönet illeti a szerzőt/kiadót, mint ahogy a fogalomtárért is. Remélem sikerült átadnom, hogy remek könyvet olvastam. Nem pontozok már a blogon, de ide eldugok egy 10/10-et. Egy mondatot sem untam a könyvben, és olvasás közben észrevétlen még tanultam is. Mindenkinek ajánlom, aki szereti a történelmet vagy a Vadnyugatot illetve az itt játszódó történeteket. Gratulálok!

A könyvért köszönet az Animus Kiadónak!