2012. november 19., hétfő

Robert Jordan - Brandon Sanderson - Gyülekező fellegek

Robert Jordan - Brandon Sanderson - Gyülekező fellegek I-II.
(Az Idő Kereke 12.)

Robert Jordan - Brandon Sanderson - The Gathering Storm
(The Wheel of Time 12.)
Eredeti megjelenés: 2009
Magyar kiadás: Delta Vision, 2012
Műfaj: fantasy
Hossz: 1128 oldal
Linkek:
Wheel Of Time Wiki
Fordította: Körmendi Ágnes
 
Tartalom:
A Tarmon Gai’don közeleg. És az emberiség nem áll készen.

Rand al’Thor, az Újjászületett Sárkány igyekszik még az Utolsó Csata előtt egyesíteni a királyságok és szövetségek töredezett sorát. Míg ő a seanchan erők északra nyomulását akarja megakadályozni, szövetségesei kétségbeesetten próbálják visszaszorítani a sötétséget, amely mintha magának az Újjászületett Sárkánynak a szívében vert volna tanyát. Egwene al’Vere, a lázadó aes sedaiok amyrlinje a Fehér Torony foglya, kiszolgáltatva zsarnoki ellenfele kényének-kedvének. Ahogy telnek a napok, és közeleg az általa Álmodott seanchan támadás, a lány próbálja összekovácsolni az aes sedaiok széthúzó frakcióit, egyúttal küzd a mindent eluraló bizonytalanság és elkeseredettség ellen. Harca megmutatja, mennyit érnek az aes sedaiok, és küzdelme dönti el a Fehér Torony jövőjét – márpedig azon múlik az egész világ sorsa. Az Idő Kereke forog, jönnek-mennek a korok. Múlt, jövendő és jelen egyaránt a sötétbe hullhat…







Robert Jordan (1948 - 2007.09.16)
"Az Idő Kereke forog, jönnek-mennek a korok. Emlékeket hagynak maguk után, melyek lassan legendává halványulnak, majd mítosszá. Végül a mítoszt is rég elfelejtik, mielőtt a kor, amelyből ered, visszatérne. Az egyik korban, melyet egyesek harmadik kornak is neveztek, egy korszakban, amelyik nem jött még el, amelyik rég elmúlt már, feltámadt a szél a Fehér Toronyként ismert alabástrom erősség körül. A szél nem a kezdet volt. Az Idő Kerekének forgásában nincsenek kezdetek és végek. Mégis, a szél egyfajta kezdetet jelentett."

Brandon Sanderson (1975 - )
1990 - A világ szeme I-II. megjelenése - óta ez a tizenkettedik (plusz az előzménykötet) Idő Kereke regény, ami a fenti bekezdéssel kezdődik. Sajnos Robert Jordan (igazából James Oliver Rigney) 2007-ben bekövetkezett halála miatt nem tudta befejezni a teljes sorozatot, de még életében felkérte felesége egyik kedvenc fiatal íróját - a több mint zseniális Elantris-t és a szintén szenzációsan jó Ködszerzet-sorozatot is jegyző - Brandon Sanderson-t, hogy legyen a segítségére. Az eddig a szerző által biztos kézzel vezetett sorozat - ha szabad ilyet mondani - még jobb kezekbe került, hiszen Sanderson gyermekkora óta kedvenc sorozata épp Az Idő Kereke volt, ezért azonnal igent mondott a váratlan és igencsak megtisztelő felkérésre. 

A kontinens térképe





Robert Jordan nem arról híres, hogy szűkre húzott történetei füzet-vastagságúak lennének - kötetenként cirka 1000 oldalról beszélünk -, de amit a sorozatzáró kötettel művelt, az csöppet elrettentő lehetett. Az előzetes tervek és vázlatok szerint nagyjából 3000 oldalas kötet az A Memory of Light címet viselte volna, ezt kellett Sandersonnak az előzetes megbeszélések, jegyzetek és vázlatok alapján megírnia (a történetvezető fonál tehát már megvolt, az epikus történet végét még Jordan felvázolta). A grafomán Sanderson, aki szintén megsértődik, ha egy könyvének 900 oldalnál rövidebbnek kell lennie - és a kiadó - úgy döntöttek, hogy a történet csonkítása helyett inkább három részben adják ki a sosem látott vastagságú monstre-részt. A Gyülekező fellegek a lezáró trilógia első része (folytatása Az Éjfél Tornyai I-II. (1440 oldal) és az A  Memory of Light (ez meg még az ÉT-nál is hosszabb lesz, és leghamarabb jövő tavasz végén olvashatjuk magyarul!)

"A Kerék sző, a Minta jő."

Moiraine Damodred, kék ajah-beli aes sedai

Nem hiába lovagolok a kötetek hosszúságán. Az eddig megjelent könyvek körülbelül - egészen elképesztő! - 14.000 apróbetűs!!! oldalt tesznek ki, és biztos vagyok benne, hogy ennyit csak az igazán fanatikus fantasy olvasók fognak végigolvasni. Ez nem az a sorozat - a kiadók szempontjából, anyagilag gondolom, sajnos -, amibe valaki a közepén sikeresen be tudna kapcsolódni, és a lezáró trilógia első részével is ez a helyzet. A könyv végén van egy több mint 60 oldalas!!!!!! névmutató, amit bizony néha fel kellett lapoznom, hogy tudjam, kiről is olvasok épp... de sajnos sokszor nem találtam meg bennük az aktuális szereplőt, ugyanis ebbe a névmutatóba csak a fontosabbak fértek bele! :D


Mat
Perrin
Rand Al'Thor
Mégis - furcsa ezt mondani -, a sok országban egyszerre nagyon sok helyszínen tartózkodó rettentő sok szereplő miatt nem mindenkire jut elég idő. A főszereplő - Rand Al'Thor, az Újjászületett Sárkány - két barátjára, a kedvenceimre, Matrim Cauthon-ra három-négy fejezet jutott csak, míg Perrin Aybara-ra csak egy (vagy kettő). De olyan fontos szereplő is volt, akire egy sor sem (Lan).

Az igazán epikus sorozat eme része valóban csak felvezetése a másik két résznek. Sok fontos esemény történik persze a szereplőkkel, sokan meghalnak vagy nem várt irányba fordul a sorsuk kereke, de igazán fontos, az Utolsó Csata menetét döntően befolyásoló esemény még nem történik benne, inkább csak a pozícióikat veszik fel az egymással szemben álló felek és seregeik.

Bár elég régen olvastam az eddigi utolsó részt (Álmok tőre I-II., 2006), szóval lehet, hogy nincs igazam, de mégis azt mondanám, hogy a két szerző közti esetleges stílusbeli különbség nem érzékelhető egyáltalán. 

"...egyik labdát a levegőbe dobta a másik után, és egyre jobban tapsoltak. Azt hitték, megállíthatatlan. Nem értették, hogy amikor valaki még több labdával zsonglőrködik, nem csak a mutatványa lesz látványosabb.
A végén a bukás is látványosabb lesz." 

Milyen új olvasóknak ajánlanám ezt az igazán heroikus, epikus fantasy sorozatot? (Persze semmiképp sem rögtön ezt a könyvet!) Olyanoknak, akik szeretnek olvasni ( :-) ), szeretik a végtelenségig kidolgozott főszereplőket és szeretnek elmerülni az aprólékos, minden részletre kiterjedő leíró részekben, akik nem bánják, ha az általuk választott fantasy világban a nőké az uralkodó szerep (mert bizony az Újjászületett Sárkányt leszámítva itt a hölgyek a dominánsak), ha szeretik azokat az igen sötét hangulatú fantasy világokat, ahol a mágia nagyon erősen van jelen, nem bánják, ha az emberen kívül más értelmes faj csak igen ritkán bukkan fel a könyvben - se elf, se törpe, se sárkány, se ork vagy goblin... -, azoknak, akik  kedvelik a háttérben folyó intrikus csatározgatásokat (a későbbi részekben főleg), akik egy lassan kibontakozó, de ezer szálon futó, abbahagyhatatlan, izgalmas, fordulatos történetre vágynak, aminek a végén - természetesen, mi más? - az egész világ fennmaradása a tét.

Átlagos nap egy vörös ajah-beli aes sedainak
Sokakkal ellentétben - és hibái elismerése mellett - nekem az első rész volt a kedvencem egyszerűen azért, mert a szereplők ott még a világ folyásáról mit sem sejtő tudatlan gyerekek voltak, legkomolyabb harctéri tapasztalatuk a kapa vagy a juhász-bot (?)  forgatása volt. Később ez a földhözragadtság sajnos megszűnt, amit én bántam, de helyette kárpótolt más, például a pedáns, súlyos logikai hibáktól mentes történetvezetés, a szerethető karakterek és boldogan, önfeledten gyűlölhető gonosztevők.

Nem térek ki rá most nagyon, de a sorozat rajongótábora természetesen óriási - és mit ne mondjak, fanatikus. Az Idő Kereke sorozatból készültek asztali szerepjátékok (RPG) - az angol alap szabálykönyvem még nekem is megvan talán valahol -, számítógépes játékok, képregénysorozatok, gyűjtögetős kártyajáték (CCG) és táblás társasjáték is.
 
A sorozat Delta Vision-ös új kiadásának borítóit imádom! Istenien néznek ki! A régi Beholderes kiadások (ebből a részből persze már nincs régi kiadás!) borítói valami fertelmesek voltak. Az Ysabel posztjánál kérték kommentben, hogy legyen majd egyszer egy cikk a legszebb és legcsúnyább borítókról - All-Time -, és bár persze ez elég szubjektív lista lenne, de pár régi Idő Kerekés borító bátran pályázhatna... és nem a legszebb címére persze. 
Más kérdés, hogy helyesírási - jobban mondva betűhibai - szempontból semmiképpen sem vizsgázhat jelesre a könyv, mert még akkor is elég sok van benne, ha hozzá vesszük, hogy 3-4 "normális" könyv hosszúságának felel meg a terjedelme. Ez persze szomorú, de igazából lássuk be, kit érdekel? Hol van a következő rész?! Akarom!!!! Most!!! [Az Éjfél Tornyai I-II. 10.04.-én már megjelentek!]
 
A könyvért köszönet a Delta Vision Kiadónak!

[Most komolyan, hogyan adhatnék ennél kevesebb pontot, mikor bekönnyezett a szemem, mikor elolvastam a Prológus első részét és az első bekezdést?]

Értékelés: 9/10

A jó szemű érdeklődők itt nyomon követhetik, hogy a főszereplők merre utaztak a sorozat összes eddigi részében! :D

2 megjegyzés :

  1. De jó, hogy ezt mondod az első részről - ugyanezt érzem vele kapcsolatban! :D Míg a sorozat egyes könyveit egyszer-kétszer olvastam csak, addig az elsőt vagy tízszer. És hát bizony a régi borítók egyike-másika is olyan volt, hogy arra nincs szó (sem több szóból álló kifejezés - c. by Vektor)... De ami igaz, az igaz, az amerikai borítók is botrányosak tudtak lenni (annak ellenére, hogy hangulatosak voltak).
    Minden esetre is, nyavalyodjon meg a hátam, de ha kijön az utolsó utolsó rész is, én elölről végigmegyek az egészen még egyszer.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én lehet nem várom meg a legutolsó részt, hanem az É.T. után elkezdem előről. Így is hamarabb kijön az utolsó rész, mire újra a végére jutok! :)

      Törlés