2012. február 13., hétfő

Awkward. - Season I.

Awkward. - Season I.
(Kínos)

A Todd után valami jobbat (de ismeretlent - hogy legyen valami kihívás azért! :P ) volt kedvem tesztelni, és mivel még mindig kedvelem a sima "középiskolai" vígjátékokat, gondoltam bepróbálom az MTV (nem a magyar tv) új tini-sorozatát. Egy évad, 12 húsz perces résszel, 8.1-es IMDB-s ratinggel. Semmi veszíteni valóm nincsen, max nem tetszik.

Nos ami nem tetszett, az a folyamatosan szóló zene, de olyan pofátlanul, hogy alul ki van írva az előadó és a szám címe (hát igen, MTV-s sorozat), amit akkor el is néznék, ha legalább jó számok lennének, de már bocsánat, de ócska trágya mai "slágerzenék", elnézést ha valakinek az "ízlésébe" taposok, de legalább valaki jelzi, hogy rossz zenét hallgat - jobb később, mint soha. :D


Ashley Rickards (ő a "láthatatlan lány")
A történet unalomig ismerős minden tini vígjátékból. A magát szociális nullának képzelő lány szerelmes a menő pasiba, de az nem veszi észre, ráadául senki nem hiszi el, hogy nem akarta magát megölni, csak elcsúszott a fürdőszobában, piti drámázások, nemi érés, szex, veszekedések, félreértések, poénok, (kisípolt káromkodások - WTF!).

Ami nem átlagos, az annyi, hogy a bunkó focista menő fiúk helyett most minden férfi szereplő teljesen jó fej volt, senki nem volt se bunkó, se egyéb rossz tulajdonsággal felvértezett, egyszerűen 15-16 éves srácok voltak (akik sokat szexelnek és saját kocsijuk van, szóval... na mindegy).
Tisztán látszott, hogy a csajok az okozóik a saját nyomoruknak, mert mindent túlkombinálnak, mint az életben is! :)

Jillian Rose Reed (ő nagyon gyorsan beszél! :) )
Ami tetszett az a főszereplő csaj és a barátnői voltak (természetesen nem 15 évesek játszották őket), mert jól néztek ki, hipergyorsan beszéltek és ez adott egy kis ízt az egész sorozatnak, az iskolai pszichológusnő (vagy pályaválasztási tanácsadó/kisegítő tanár/ilyesmi), mert kész volt végig, a "főellenség" - Sadie -, mert egy igazi gennygóc volt, az anyuka mert nagyon klisés volt, de pont illett bele.

Angolul néztem - egy sok helyen selejtes felirattal -, de olyan gyorsan beszélnek (szlenggel), hogy néhol elég nehezen tudtam követni PONTOSAN a faék egyszerű sztorit, de aztán belenéztem magyarul... hát azt ki se próbálja inkább senki. A szinkron pont a sorozat egyetlen igazán jó részét öli meg, a gyerekek dumájának "varázsát".

A Toddnál simán jobb kétszer, itt legalább néha lehetett mosolyogni, bár fetrengeni ebben sem lehetett, a színészi játékban is magasan verte azt a másikat. Simán elszórakoztatott három órán  keresztül, és nem volt elviselhetetlenül nyálasan csöpögősen romantikus (nagyon), de ennyi. Azért a második évadot is meg fogom nézni majd ha lesz.



Értékelés: 5/10

IMDB

3 megjegyzés :

  1. Általában a szinkron ront a filmeken. Sorozatokon főleg. MIndenképp angolul (vagy eredeti szinkronnal) kell szerintem filmeket nézni.
    Örök példának a 300-at hozom fel állandóan. Ott van ugyebár a "THIS IS SPARTA!" üvöltés, amitől kirázott a hideg, Grinch módra megnőtt a szívem, libabőr, minden, magyarul meg sikerült egy "ezittspárta"... az eredetihez mérve suttogva. Ááá, tudnak néha, de inkább csak rontanak.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Csatlakozok, én semmit nem nézek szinkronnal, max a gyerekekkel rajzfilmet, de csak azért mert nem tudnak még olvasni. Amikor megtanulnak, kezdhetik is az olvasást ők is a képernyőn, mert onnantól nem lesz magyarul mese max a Minimaxon! :)


      [A feliratot is el tudják sokszor cseszni, de ott - ha angol nyelvű film - értem annyira a beszédet, hogy tudjam, hogy a film készítői mit akartak mondani (a félrefordítás helyett) és magamban javítok.]

      Törlés
  2. Örvendek :D Szeretem, ha valaki ugyanezen a véleményen van.

    Igen, a felirat is sokszor ratyi, de az a legkevesebb. Újabban egy-egy filmet (sorozatot esetleg) angol felirattal kényszerülök megsasolni, mert nincs türelmem kivárni, hogy a magyar nyelvű megjelenjen. Rengeteget lehet így tanulni, kb amit tudok angolul, annak 60%-át így tanultam.

    VálaszTörlés