Ugrás a fő tartalomra

Michael J. Sullivan - Télvíz idején


A Ryria-krónikákról már több – pont négy… – poszt is olvasható volt a blogon, amikben reményeim szerint elég jól kiveséztem ezt az igen szórakoztató epikus fantasy-sorozatot. Ilyenkor két út áll az egyszeri blogger előtt. Vagy elismétlem az ötödik résznél újra a pozitívumokat, amik az új részben éppúgy megtalálhatóak, mint a régebbiekben. Illetve van a másik út, amit most választok – félig még a nyaralás hatására –, nevezetesen, hogy ellazázom egy kicsit most ezt a posztot. Talán ha rövidebb, többen is el fogják olvasni, mint egyébként. Tehát nem is lazázok, hanem TESZTELEK! ;-)

Michael J. Sullivan (1961 - )
Ha nem olvastad még az első négy részt, ez a fejezet enyhén spoileres lehet! (Ugorgyunk inkább!) A Smaragdvihar végén igen nagy slamasztikában hagytuk ott hőseinket. Az új Birodalom – ők a „gonoszok” – minden terve csodálatosan bevált, a Nemzetelvűek gyakorlatilag elbuktak, és a pozitív szereplők erőfeszítéseit még véletlenül sem kísérte jó szerencse. Néhányan a kivégzésükre várnak, mások egy igen kellemetlen házasságra vagy országuk elkerülhetetlen bekebelezésére. A Ryriára – vagyis a tolvaj Royce-ra és a harcos Hadrianra – az a feladat hárul, hogy ebből a káoszból teremtsen valahogy rendet.

Gyorsan idézzük fel, milyenek is voltak Sullivan könyvei eddig. Könnyen, gyorsan olvashatóak, mert izgalmasak, fordulatosak, drámaiak, gazdag cselekménnyel. Állítólag viccesek is, de én ezt a faktort nem éreztem olyan elementáris erejűnek. Volt bennük néhány cinikus beszólás, de sok olyan szerző van, akinél ez a stíluselem sokkal markánsabb, például Mark Lawrence, hogy ne menjünk túl messzire a Fumaxos szerzőktől. Ezt inkább hagyjuk is tehát, biztosan bennem van a hiba. A jellemfejlődés folyamatos, a történet pedig hiába „csak” sima fantasy, ha mégis képes olyan meghökkentő csavarokra, amiket képtelenség kiszámítani. (Ebben a részben két arc-leszakító fordulat is van!) Az akciórészek viszonylag ritkák – van olyan kötet, amiben gyakorlatilag nincs is harc –, de ha előtérbe kerül az agresszió, akkor az ül. A szereplők kedvelhetőek (a rosszak utálhatóak) és akár egysíkúnak – fekete-fehérnek – is mondhatnám őket… ha nem olvastam volna végig mondjuk pont a Télvíz idejént… Szóval egyezzünk meg abban, hogy igencsak erősen motiváltak. Az ötödik rész is pontosan ilyen, mint az előző részek, csak Még Ilyenebb!!! Egyetlen hiányzó elem talán a Birodalom születikben nagy szerepet kapó háborús rész, amitől most épp el kell búcsúznunk, a háború mostanra csúf véget ért Elanon. A megszokott számú – vagyis sok – szereplőt mozgató részben a két főszereplő közül most is Hadriannak jut a nagyobb szerep, Royce leginkább semmit sem csinál – ahogyan ő maga is értékeli (egyébként pontosan) a regényben mutatott teljesítményét. ;-)


Biztos vagyok benne, hogy azok közül, akik elkezdték a sorozatot olvasni, igen kevesen akarnak kiszállni a hatodik könyv vége előtt. Ez érthető is, hiszen a sorozat részről részre egyre jobb, talán amiatt is, hogy az – és erről ne feledkezzünk meg! – eredetileg amatőr, „műkedvelő” (de eleve kitűnő!) szerző egyre rutinosabbá vált minden egyes oldal megírása után. Én már most nagyon várom a lezáró kötetet, ami talán idén karácsony környékén meg is érkezhet, ha szerencsések vagyunk. Annak is kifejezetten örülök, hogy Sullivan nem hagyta el az általa megálmodott világot, és a hatodik részen túl is vár még néhány Riyria-kötet kiadásra/fordításra. Nem hiszem, hogy túl merész lennék, amikor azt jósolom, hogy minden esély megvan arra, hogy hamarosan azokat is olvashassuk majd magyarul.

 De Sullivan írtám ám novellákat is, amik Elanon játszódnak, és kapcsolódnak a Ryriához. A szerző pedig épp a napokban (tegnapelőtt) ingyenesen letölthetővé tette ezt a novellaválogatását. (Angolul, természetesen!) [LINK] Jó olvasgatást!

Megjegyzések

  1. nagy kedvenc a sorozat eddigi részei ,mind tetszett ...
    mindent leírtál ami érdemes ,már csak el kell olvasni.,,
    augusztus környékén jön a 6.ik rész ..már várom.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése