Ugrás a fő tartalomra

Kérdezz-felelek - Agave Könyvek



Velkei Zoltán
A blog legújabb, most induló cikksorozatában először Velkei Zoltán, az Agave Könyvek kiadóvezetője válaszol jó néhány, a Profundus Librum fórumának tagjai által összegyűjtött kérdésre.

Köszönet a megosztott információkért!






Hány főből áll a kiadó munkatársi köre? Illetve úgy tudom hárman alapítottátok a kiadót, mellette foglalkoztok még mással is?
Egy kis csapat az Agave Könyvek. Négyen alapították 2003-ban, jómagam nem tartozom az alapítók közé, 2010-ben kerültem ide, és jelenleg kiadóvezetőként dolgozom. Alapvetően van egy kiadói és egy kereskedelmi részlegünk, plusz a webshopunk, ám ez összesen nem jelent többet pár embernél. Kevesen vagyunk, de szorgosan dolgozunk :) Ami a tulajdonosokat illeti: szeretnek ezt-azt csinálni az Agave Könyvek mellett, jómagam hobbi szinten zenei újságírással foglalkozom több mint tizenkét éve, és bár csak szolídan, de kezdek ismét visszatérni a videojátékokhoz is. Bárcsak több időm lenne!

A mai piaci viszonyok között, de a 2003-as ismereteitekkel a könyvkiadás terén, belevágnátok-e egy új kiadó létrehozásába?
Kizárt. De szerintem a kérdés is lehetetlen :).

Az Agave Könyvkiadóra nem jellemző – bár nem is példa nélkül álló, lásd például Pierce Brown-t –, hogy első könyves szerzőktől megjelentet könyveket. Ezt tudatosan alakítottátok ki, vagy egyszerűen így alakult eddig?
Érdekes kérdés, az igazat megvallva sosem gondolkodtunk ezen még ilyen megközelítésből. Biztosan nem tudatosan alakult így ez a kiadó életében... Most például hamarosan kiadjuk az Álmatlanokat Adrian Barnes-tól, ami egy feszes, lebilincselő regény, és az ő esetében is elsőkönyves szerzőről van szó.

Ha jól tudom, az Agave Könyvkiadó eredetileg azért jött létre, mert szerettétek volna, hogy magyar nyelven is elérhető legyen Philip K. Dick teljes életműve. Rajta kívül melyik szerzőtökre vagy a legbüszkébb, hogy nálatok jelenik meg – vagyis, melyikük könyveit olvasod el azonnal Te is?
Brandon Hackett
Dan Simmonst és Kim Stanley Robinsont határozottan. Azt hiszem ők írják azt a fajta sci-fit, amiért felnőttként bolondulok. Nagyon örülök annak, hogy megcsináltuk a Déli Végek-trilógiát Jeff VanderMeertől. Szerintem ezek a könyvek jócskán megelőzik a korukat a világon mindenhol, és azt hiszem egy igazán jó sci-finek alapvetően erről kell szólnia. Majd kiugrottam a bőrömből tavaly, amikor megvettük William Gibson jogait, mert őt már fiatalon is imádtam olvasni. Bevallom, hogy sokszor azt se tudtam, miről ír, de pont ezzel tudott elvarázsolni. Klassz, hogy velünk van Brandon Hackett, mert szerintem ő korunk legjobb magyar sci-fi írója. És, soha nem gondoltam volna, de az évek során egyre nagyobb John le Carré-rajongóvá váltam. Félelmetesen tud írni.

Van-e olyan kedvenc szerződ, akinek műveit nem az Agave adja ki, illetve olyan, aki magyarul nem érhető el egyáltalán?
Bevallom, hogy Lauren Beukes utolsó két regényét (de főleg a Broken Monsters-t) elképesztően zseniálisnak gondolom, és verem a fejem az asztalba, hogy 2010 végén nem vettük meg a szerző jogait, amikor lehetőségünk volt rá. Az utóbbi évekből szintén nagy hatással volt még rám Joe Hill NOS4A2-ja, illetve a Guvat és Gazella volt még akkora élmény, hogy a befejezése után csak ültem a fotelban, és azt kívántam, bárcsak megállna most az idő, és örökre ebben a hangulatállapotban lehetnék.

Ki dönti el és milyen trendek, információk alapján, hogy melyik könyveket adjátok ki? Konszenzus kell hozzá, vagy egy ember kezében van a döntés? Próbáljátok feltérképezni és figyelembe venni a hazai olvasók igényeit, esetleges kéréseit, hogy kitől is szeretnének igazán olvasni? (Küldhetünk kívánságlistát?) ☺
Végső soron Csaba és én. Egyfelől megyünk a saját fejünk után, mert úgy vélekedünk, hogy hinnünk kell magunkban, és abban, amit csinálunk. Természetesen, ha úgy érezzük, hogy valamire megnövekszik az olvasói igény, és azt összeegyeztethetőnek tartjuk a saját elképzeléseinkkel, akkor simán belevágunk másba is.

Tavaly bejelentettétek, hogy idén elkezditek kiadni William Gibson regényeit is, ami még azóta sem kezdődött el. Mi a késés oka?
Alapvetően az új regényét vártuk be. Másrészt annyi könyvünk volt, amit ki kellett még adnunk előtte, hogy úgy döntöttünk, nem sietünk.

William Gibsonnál maradva, de akár a minap bejelentett karácsonyi szenzáció – az eredeti Star Wars-trilógia újrakiadása – kapcsán is kérdezhetném: Miért gondoljátok azt, hogy olyan szerzővel/szerzőkkel kell bővítenetek a palettátokat, akiknek gyakorlatilag minden könyve elérhető már magyarul?
Valamiért a blogszférában az emberek hajlamosak megfeledkezni arról, hogy attól, hogy valami régen már megjelent, még nem biztos, hogy megvan mindenkinek. A Star Wars-trilógiát közel húsz éve adták ki utoljára, ráfér a jelen korhoz való igazítás. S nem csak a keménymagosokat célozzuk meg vele, hanem a casual rajongókat is, akik lehet, hogy a könyvekről nem is hallottak még, holott szeretik a filmeket. Több, elég nagy elérhető célcsoportról van itt szó.
Ami Gibsont illeti: még nem tudjuk mit csinálunk az új regénye után. Szeretjük a szerzőt, végre meg tudtuk szerezni a jogait, és elképesztően jól mutat a sci-fi palettánkon. Kell ennél több indok, hogy miért vettük meg? :) Hozzáteszem, csak az elmúlt két évben egy rakás új szerzőt mutattunk be az olvasóknak, sajnos a blogszféra valamiért mégsem foglalkozik velük túlzottan, inkább a régebbi, ismertebb nevekről írnak többet.

Szükség van szerintetek arra, hogy a magyar könyvkiadás a külföldivel – az angolszásszal legalább – ne csak megpróbáljon lépést tartani a lehető legtöbb újdonság publikálásával, hanem régebbi, de nálunk ismeretlen, vagy elfeledett szerzőkkel, művekkel ismertesse meg az olvasókat?
Én úgy érzem, hogy most nem igazán. Kiadói tapasztalat, hogy az embereket az új dolgok jobban érdeklik, és minden tegnapra kell nekik. Éppen benne vagyunk ebben a diliben, hiszen lehetőségünk van beérni a külföldöt, nem csak egy-két könyvvel, és ez eddig nem nagyon fordult elő. Szerintem pár év múlva ez a trend lecsenghet majd, és akkor ismét tágabb intervallumból lehet válogatni könyveket.

Az egyik amerikai sci-fi kiadónak van egy grandiózus sorozata, amiben kiadják az összes HUGO-díj győztes regényt a kezdetektől, vagyis 1953-tól. Ezen könyvek közül jó néhány magyarul még sosem jelent meg. Nem lenne izgalmas belekezdeni egy ehhez hasonlóan – hiszen mehetne egyszerre több „díj-sorozat” is, sőt akár még a csak jelöltségig jutó regények is… – nagyszabású, átfogó, retrospektív sorozatba? (A már magyarul megjelent kötetek illetve más kiadókkal szerződésben álló szerzők kihagyásával.)
Próbálkoztunk ezzel korábban, ám nem jött be. Én azt gondolom, hogy ennek van egy hangos, de amúgy elég kis számú közönsége, akik folyamatosan kampányolnak ezekért a könyvekért, de sajnos tényleges vásárlóerő nincs mögöttük, ami miatt üzletileg is érdemes lenne kiadni őket. Pedig sok jó regényről van szó, például Samuel R. Delany és Joanna Russ munkásságát megismerni az utóbbi évek egyik kellemes meglepetése volt számomra.

A kiadó gazdag kínálata a sci-fit, történelmi fikciót és krimit olvasókat teljes mértékben kiszolgálja, de a fantasy tematikán belül – az ide sorolt paranormális-romantikusokon kívül – szinte csak az urban-fantasy vonal képviselteti magát Neil Gaiman életművével és China Miéville egy-két regényével. Nem gondolkoztatok egyáltalán abban, hogy lehetne nyitni a klasszikus (esetleg epikus vagy dark) fantasy könyvek felé is?
Sosem zárkóztunk el tőle, de valamiért eddig nem történt meg a nyitás. Jövőre egyébként lesznek majd ilyen könyveink is, de nincs tervben, hogy komolyabban rámenjünk a fantasyre. Mi általában szeretünk kísérletezni, belekóstolni ebbe-abba, eltalálni az adott korszellemhez illő olvasmányokat, de ettől még alapvetően az SF és a krimi marad a fő profilunk. Amit viszont nagyon bánunk: Patricia Briggs teljesen észrevétlenül bukott el itthon, pedig kint urban fantasy körökben igen nagyra tartják.

Hány könyvet ad ki évente a kiadó és lenne-e lehetősége többre? És van-e többre olvasói igény?
Valahol 30 és 40 között, ez az olvasói igények mellett sokszor a szerződésbéli kötelezettségektől is függ. Idén majdnem súroltuk a 40-et, jövőre inkább a 30-hoz leszünk közelebb. Mi úgy érezzük, hogy most picit kevesebbre lesz igény, de ez valahol természetes is egy ilyen sűrű év után.

Úgy tűnik, mintha a kiadó könyvborítói között mostanában az átlagostól több, ami a minimalista stílust követi. Ez véletlen, vagy tudatos döntés? Figyeltek a vásárlói reakciókra ebben?
Nos, rólunk tudni lehet, hogy bátran megyünk a magunk feje után, még akkor is, ha sokan aggódnak értünk :). Ezek a bátor húzások hol bejönnek, hol nem. Néha meglepődünk, hogy egy olyan borítót fogadtok kitörő lelkesedéssel, amivel egyébként mi nem voltunk 100%-ig elégedettek, de olyan is volt már, hogy valami csúnyán leszerepelt itthon, pedig még a szerző amerikai ügynöksége is írt egy külön gratuláló levelet, hogy ez aztán odaver. S pont emiatt nehéz a vásárlói reakciókból leszűrni bármit is, mert soha semmi nem mutat egy irányba.

A tv-sorozatok esetében minden évben van egy össznépi vásár, ahol bemutatják az újonc sorozatokat, és a tv csatornák bevásárolhatnak belőlük. Könyvek esetén van valami hasonló, vagy az aki kapja marja elv érvényesül?
Hogyne: Frankfurt, London, Bologna stb. De egyébként ezen kívül is folyamatosan kapcsolatban vagyunk az ügynökségekkel, és figyelünk mindent, próbálva mindenki előtt tudni az újdonságokról.

Az Amazon a közeljövőben beteszi a lábát Közép-Európába, ha jól emlékszem, most épül Szlovákiában a legújabb elosztóraktára. Számítotok rá, hogy ez kihatással lesz a magyarországi könyvkiadásra? Mire számítotok?
Erre nem tudok válaszolni. Spekulálni nagyon nem szeretünk :).

Az iskolákból, egyetemekről egyre több olyan diák kerül ki, akik beszélnek angolul. Nyilván ez a tendencia a jövőben nem változik. Így egyre több embernek elérhetőek a könyvek eredeti nyelven. Tartotok attól, hogy ez rányomja majd a bélyegét a könyvkiadásra? Esetleg már most is probléma ez?
Igazad van, egyre többen kezdenek el olvasni angolul, részben a warez, részben az olcsóbb könyvek miatt. Ez egy komoly probléma, évek óta szembesülünk vele, de ellenszerünk nincs rá. Talán nagy baj azért nem lesz belőle, de szerintem mindenki érzi már a jelenséget a szakmában.

Gondolom számtalanszor feltett kérdés már: de miért kerül 2000 ft-ba – vagy többe – egy ebook megjelenése? Ha abból indulok ki, hogy a papír megjelenésnél már kifizettétek a szerzői díjakat, fordítót, viszont nem kell fizetni nyomdai díjakat, illetve az ebook formátumba szerkesztés nyílván olcsóbb, mint a nyomdai díj, nekem soknak tűnik, hogy a papír kiadású könyvek árához képest maximum 40%-50%-al olcsóbb az ebook formátum.
Az e-könyv előállítása során ténylegesen a nyomdaköltség az egyetlen, amivel nem kell számolnod. Ez egy könyv előállítási költségének durván a 25-40%-a, terjedelemfüggő. Cserébe van egy 25-50%-os royaltyd (ez a papír esetében ~7-11%), 27%-os áfád és az e-könyv előállítási költsége.
Azt nem teheted meg, hogy egy könyv készítése során minden felmerülő költséget csak a papírra számolsz el, és az elektronikus példányra nem vetítesz semmit. Ez minden üzleti/gazdasági cselekvésnek ellent mond, hiszen lényegében azt jelentené, hogy az e-könyv előállítási költségeit is azokkal fizetteted meg, akik a papírformátumot vásárolják.
Amúgy tök egyszerűen ki lehet matekozni, hogy egy eladott e-könyvön mennyi pénzt keres a kiadó. Már az egy komoly költség, hogy 2000 forint után 500-1000 forint royaltyt kell fizetnünk, és akkor a többi levonandót még bele sem vettük a történetbe. Gondolj bele ezután, hogy mennyi pénzünk maradna, ha 1500, vagy 1000 forintért árulnánk valamit.

A kiadóra nem az a jellemző, hogy egynyári sikereket adna ki, a szerzői közt igen nagy, vélhetően soha el nem évülő nagy nevek – Bradbury, Gaiman, Miéville, Simmons, vagy épp le Carré és Block – vannak. Nem bánjátok már, hogy legalább néhányuk életművét nem keménykötésben adtátok ki, amit pedig már bőven „kiérdemeltek”?
Nem bánjuk. Sokkal nehezebb 4500-6000 forintért könyvet eladni, mint mondjuk 3-4 ezerért. A vásárlói szokások ebben nagyon meghatározóak, és idézőjelben véve ezt követnünk kell. De, ahogy mondtam, tényleg nem bánjuk, mi is paperbackeken nevelkedtünk fel, ez jelenti számunkra a könyvet :).

Van valamilyen oka, hogy nem használjátok a Youtubot, mint a reklámozás egyik eszközét? Értem ez alatt, hogy nem látok Youtube videók alatt, előtt, közben könyvreklámokat.
Ezen még nem gondolkodtunk. Azt mondod, lenne értelme? :)

Ha egy könyvet reklámoznátok fő műsoridőben a televízióban, a jelenlegi könyvárak mellett, mekkora példányszámot kellene eladni, hogy a reklámra fordított kiadás megtérüljön?
Kitermelhetetlenül sokat :).

Nem lehetne Dan Simmons könyveit kicsit tempósabban kiadni? ☺
Sajnos nem. Nagyon vastag könyvei vannak, az András így is rohamtempóban dolgozik rajtuk. Kell hozzájuk az az egy-másfél év, hogy elkészüljenek és olyan minőségben jelenhessenek meg, amit elvárnak tőlünk az olvasók.

Kaphatnánk-e már most egy kis ízelítőt a 2015-ös kiadványok címeiből?
Tavasszal érkezik Robert Jackson Bennettől az American Elsewhere. Arra mindenképp érdemes lesz várni, és pirossal bekarikázni majd a naptárban a dátumát. Mi az utóbbi két év legjobb könyvének véljük, szerintünk Bennett az évtized legjobb új SF szerzője. Egy bitang vastag műről van szó, ezért sokat el kell adnunk belőle, hogy folytathassuk majd a szerzőt és rendesen felépíthessük itthon, de egyszerűen nem tehettük meg, hogy ne az American Elsewhere-rel kezdjünk. Én azt mondom, hogy ha jövőre valaki csak egy Agave-könyvet tervez venni, akkor ezt vegye. Nem fogja megbánni.
Aztán: folytatjuk a meglévő életműsorozatainkat, az új Gaiman-, Scalzi-, és Simmons-köteteknél már most érezzük a nagy várakozást. Folytatjuk Pierce Brownt is, mert a Vörös lázadás egy zseniális debütálás. Több magyar szerzőnek is meg fog jelenni regénye: Brandon Hackett nagyjából kész van a kéziratával, László Zoltán pedig egy új sci-fit ír. Ő szeret lassabban dolgozni, szóval nem biztos, hogy 2015-ben ki tudjuk majd adni a művét, de kiváncsian várjuk, mert a szinopszist nagyon bírtuk. S természetesen lesznek további új szerzőink is, akiknek remélem, hogy örülni fogtok. Az Agave Könyvek egy ideje kisebb átalakuláson megy keresztül, hiszen rengeteg oszlopos szerzőnknek elfogytak a könyvei, ezért újakat kellett keresnünk a helyükre, de reméljük, hogy sikerül őket is bevezetni a magyar piacra, és idővel az olvasók megszeretik őket annyira, mint a régieket.

Megjegyzések

  1. "László Zoltán pedig egy új sci-fit ír"
    Már csak ezért is érdemes volt végigolvasni :D

    VálaszTörlés
  2. Most "nagyon" meglepődtem, hogy az Agave volt, aki először csapott le erre a lehetőségre, és válaszolt a kérdésekre. Már a kezdetektől nagy hangsúlyt fektettek az olvasókkal való kapcsolattartásra. Köszönjük a kérdéseket és a válaszokat is! :)

    Számomra egyébként az utóbbi évek legjobban várt magyarul megjelenő regénye az American Elsewhere, mióta az sfmagon olvastam egy kritikát róla. Majd kiugrottam a bőrömből, amikor először hallottam, hogy az Agave kiadja. :)

    VálaszTörlés
  3. Köszönjük az interjút, jó volt Zoli válaszait olvasni. :)

    VálaszTörlés
  4. Nagyon szívesen! :)
    Lesz még több interjú a jövőben is. megpróbálok havonta-két havonta egyet leszervezni. Írókkal, fordítókkal szintúgy.

    VálaszTörlés
  5. Ezek szerint ne is számítsunk kemény fedeles könyvekre? :( Nem értem a kiadókat, szerintem tudniuk kellene, hogy gyűjtőknek és otthon olvasóknak való a kemény formátum. Persze, hogy mivel drágább, ezért kevesebben veszik, de pont ez a lényeg... Külföldön is jobban fogy a puha, nehogy már ez legyen az akadálya a kemény formátum kiadásának...
    A kemény tartósabb és igényesebb, adjanak ki belőle limitált példányt, ha jól fogy, akkor nyomjanak újra belőle! Miért nem gondolnak a másik olvasói rétegre?
    Az igazán fanatikusoknak meg ott van a bőrkötéses könyv, de az már szerintem is túlzás.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, ezzel én sem értek feltétlen egyet, bár persze nem ismerem a döntés mögött meghúzódó (esetleges) anyagi indokokat. (Mármint, hogy mennyibe is fáj egy újranyomatás, vagy mennyivel olcsóbbra jön ki a nyomda, ha keményfedelesből csak limitált példányszámot adnak ki, nem pedig az összes példány keményfedelesben érkezik. Satöbbi.)

      Azon kívül, ha jól emlékszem, az Agave azért ad ki néhány könyvet keményfedélben, főleg a történelmi könyveik közül. (A Róma sorozat, Steven Saylor egyik regénye is mintha az lenne, plusz ugye fantasyban is ott volt a Hollókirály, de ha régebbre nézünk vissza, akor volt egy két kötetes politikai sorozatuk a XX. század híres (magyar) beszédei. Az is keménytáblásan jött ki, pedig csodálkoznék, ha az valami hatalmas sikerre lett volna predesztinálva (bár lehet, mert nekem is megvan mind a kettő...). :)
      Egyszóval szerintem is lehetne több hasonló formátumú könyvük a jövőben is.

      Törlés
    2. Igen, tudatni kell velük, hogy van rá igény.

      A HUGO-díjas regény sorozatnak is örülnék. Nem hiszem el, hogy feleslegesen kampányol az a hangos kisebbség. Szerintem igenis lenne vásárlóerő rá. (Persze azért nem több tízezer.) Csak hosszabb távra kellene tervezni.

      Azt írják Patricia Briggs megbukott Magyarországon. Én például egészen eddig nem is halottam az írónő nevét, pedig szeretem az urban fantasy-t.
      Utánanézve több száz rajongója van a Molyon, és ez csak egy közösségi oldal. Biztosan pár száz példánynál több fogyott a könyvekből. Ettől függetlenül ehet, hogy nem volt elég sikeres. (Bár ez attól is függ, hogy mennyit várnak el és mihez viszonyítjuk. A kiadóknak jó volna felfogni, hogy hiába urban, attól még itthon rétegirodalom, ami az egész országból pár tízezer embert érdekel, és még sokat mondtam.)

      Törlés
    3. Nem tudom, hogy az Agave hány példányszámban adja k a könyveit, de a Galaktika ha jól emlékszem 3.000 példányban. A lényeg, hogy HA 10.000 darab elfogyna egy hasonló könyvből, szerintem tapsikolnának a kiadók örömükben...
      Be kell sajnos látni, hogy manapság nem az a jellemző, hogy az emberek (tömege) könyvekre költené a pénzecskéjét.

      Törlés
  6. Mi az, hogy "Patricia Briggs teljesen észrevétlenül bukott el itthon"? Én olvastam a magyarul megjelent könyveit, szerintem semmi gond velük, a barátnőimnek is tetszettek. Már több, mint két éve várom a folytatást, most hallom először, hogy elbukott itthon. Ezek szerint nem lesz lefordítva a sorozat többi könyve? Miért hagyják félbe?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Biztosan gazdasági döntés volt, nem (un)szimpátia alapú. Bevallom, én nem olvastam a könyveit. Szerintem ne várd... :/

      Törlés

Megjegyzés küldése