Ugrás a fő tartalomra

Robert Holdstock - Mitágó-erdő


Robert Holdstock - Mitágó-erdő
(Mitágó-erdő 01.)

Robert Holdstock - Mythago Wood
(Mythago Wood 01.)
Eredeti megjelenés: 1984
Magyar kiadás: GABO, 2013
Műfaj: fantasy, szépirodalom, klasszikus, mitológia
Hossz: 368 oldal / 650.992 karakter
Fordította: Varró Attila
ISBN: 978 963 6897 28 4
Díjak:
BSFA-díj (1984)
World Fantasy-díj (1985)
Beleolvasás:
ITT 

Tartalom:
Az Anglia egyik utolsó ősi vadonjaként ismert Ryhope-erdő rejtélye felemésztette George Huxley életét. Halála után két felnőtt fia nem csak a rengeteg szélén álló Tölgylakot örökli tőle, hanem megszállottságát is: amikor megsejtik, hogy a kihaltnak hitt állatok és ősi mítoszok hősei által benépesített erdő miféle titkot rejt, nem tudnak ellenállni a kísértésnek. Egymás után maguk is bemerészkednek a fák közé, és amit odabenn találnak, az furcsább és veszélyesebb, mint valaha is gondolták volna.




Robert Holdstock (1948-2009)
Robert Holdstock angol szerző Magyarországon sem teljesen ismeretlen, bár azt se állíthatja senki, hogy különösebben sokat forogna a köztudatban. Még évekkel ezelőtt a Gold Book kiadta a Merlin-trilógia első részét, a Keltikát - különösebb visszhang nélkül -, de a folytatások nem érkeztek (ehhez se, mint oly sok másik sorozathoz sem mostanában). Pedig Robert Holdstock - akiről Angliában díjat neveztek el - nem ma kezdte a szakmát, igaz, írótársai többségéhez hasonlóan ő sem íróként kezdett, hanem zoológusból vált azzá. Főleg mitikus fantasy történeteiről ismert - külföldön -, hiszen könyveiben és novelláiban sokszor nyúl a kelta, pikt, ír és az északi mítoszok témájához. A világhír 1984-ben ért el hozzá, amikor megjelent Mitágó-erdő című novellájából készült könyvváltozat, ami a World Fantasy- és a BSFA-díjat is megnyerte és a huszadik század második felének egyik legfontosabb fantasy regényének kiálltották ki. Az a rövid történet, amiből a könyv kiforrta magát, még 1981-ben elnyerte a BSFA-díjat novella kategóriában. A Ryhope erdőben játszódó alkotás később hosszú - hét részes - sorozattá vált, aminek csak az író 2009-es halála vetett véget. Az első részt huszonkilenc évvel az eredeti megjelenés után végre magyarul is elolvashatjuk a GABO Könyvkiadó jóvoltából. Vajon megérte ennyit várnunk - többek közt - Orson Scott Card és Michael Moorcock [Miért is nincs a blogon még tőle se írás?] egyik kedvenc könyvére?

Milyen lenne, ha az "emberi tudat teremtő erejé"-ről szóló elkopott frázis a szó legszorosabb értelmében véve igaz lenne? El tudsz képzelni kicsi, alig pár kilométer átmérőjű, ember nem járta sűrű rengetegeket, amelyek egész országokat rejtenek magukban - mintha csak egy párhuzamos univerzum lenne -, amikben az uralkodó fizikai törvények nem a megszokott módon működnek? Ahol az idő kiszámíthatatlan sebességgel telik, amiben ahogy egyre inkább közeledsz a középpontja felé, a történelem egyre távolabbra eső régióiba kerülsz. Ahol szinte bármi, amire gondolsz, amire vágysz, amitől félsz, az anyagi síkon materializálódik. Ahol a mitikus történetekből ismert Robin Hood és Arthúr király - akár egyszerre több példányban is - épp olyan valóságos lehet, mint egy élőhalott, egy mesebeli szörny, egy kihalt állat, egy jégkorszaki harcos, vagy akár az éppen csak véget ért II. világháború bármely hősi halottja. Ahol az erdő tudatosan létezik, és védi magát a behatolókkal szemben. Ahol a mítoszok, a legendák, a mesék és a közös faji emlékezet tudatalattijában megőrződött emlékek MINDEGYIKE - egy időben - valóságos lehet? Ha sikerült mindezt elképzelni, akkor valamit sejthetsz már arról, mi vár a bátor kalandorra, ha belép az egyik ilyen érintetlen ősvadon, az angliai Ryhope-erdő fái közé.

"...Az öreg úgy vélte, minden élőlény körül van egy energia aura - bizonyosfajta fényben az emberi aura tompa derengése szabad szemmel is látható. De odakint, ebben a sok ezer éves ősvadonban az élőlények egymáshoz kapcsolódó aurája létrehozott valami sokkal hatalmasabbat, valamiféle teremtőmezőt, ami kapcsolatba lép az emberi tudattalannal. Ez a tudatalatti szféra apánk szerint a pre-mitágó otthona - a kifejezés a "mítosz-imágó" rövidítése, így nevezte el egy mitológiai lény tiszta ideájának képét. Ez a kép a természetes környezetből nyer konkrét testet, húst, vért, öltözéket és - mint te is láttad - fegyvereket. Az eszményesített mítoszkép, a hősalak, minden kulturális változással módosul, magába olvasztja az adott korszak sajátosságait és technológiáját. Amikor egy kultúra leigáz egy másikat - apánk elmélete szerint -, a hőseik megelevenednek, egyszerre akár több helyen is! Történészek és mesekutatók csatároznak azon, hol élt és harcolt valójában Arthur király és Robin Hood, és még csak nem is sejtik, hogy egyszerre számos helyen."

Az egyes szám első személyben elmesélt történet főhőse Steven Huxley, aki akaratán kívül kerül az életét gyökeresen felforgató kalandok sűrűjébe. Mit se gondolt ő mesébe illő kalandokra gyerekkorában - hát még később, a világháború lövészárkaiban -, de mit tehetett, ha a mitikus kalandpark a házuk mellett terült el éppen, és apja, a különc természetbúvár egész élete (a családi harmóniával egyetemben) ráment arra, hogy a kis erdőség belsejébe vezető útra ráleljen. Apjuk halála után Steven és testvére Christian kerül a kis birtok élére, és az erdő titkai jelentette csáberőnek nem tudnak ellenállni. Külön-külön és más-más indokból indulnak útnak, próbára tenni  szerencséjüket, legyőzni az erdőt és meglelni szívük vágyát - vagy a végzetük. Mindkettejükhöz valós és/vagy "teremtett" segítők csapódnak, akik zarándokútjukon segítik.


A szépirodalmi igényességgel megírt, roppantmód fantáziadús alaptörténetben rejlő lehetőségek szerencsére nem maradnak kiaknázatlanul. Holdstock a XIX. századi angolszász szerzők által kedvelt (vagy tőlük megszokottnak számító) kicsit dagályos, enyhén viktoriánus kori nyelvezetében íródott erőteljes - és a helyszín miatt - nyomasztó regénye teli van poros naplórészletekkel, ősi legendatöredékekkel és rövid történetekkel. A szimbólumokban gazdag, komplex regény pozitív tulajdonságai közé tartozik - negatív mondjuk nem is igen van - a remekül eltalált és meg is tartott borongós, gótikus hatású (bár ósdi várkastély éppen csak egy pillanatra sejlik fel benne) hangulat, ami néhol kis túlzással élve már-már horrorba hajló (de nem véres) képekkel van megtűzdelve. A próza olvasása közben végig érezhető zsigeri feszültség sosem hagy alább, köszönhetően a fordulatos, kiszámíthatatlan történetvezetésnek. Szerencsére a szereplők is végig remekül működnek, sosem viselkednek karakterük személyiségétől eltérően.

"...A hónapok óta kínzó vágy, hogy .......... olyan könnyedén és kegyetlenül fordult visszájára, mint ahogy az ember vödörbe folyt egy alomnyi kiscicát."

Holdstock remekül felkészült tágabb hazája kultúrörökségéből, ezért nem azt érezni olvasás közben, hogy a Mitágó-erdő egy kitalált történet lenne, hanem sokkal inkább azt, hogy "Igen, ez ismerős. Ezt (meg ezt) a legendát én is ismertem - majdnem ugyan így. Nálunk is "él" ez a történet, nem csak a keltáknál. Holdstock megsejthetett valami nagyobb összefüggést!" Sokszor teljesen olyan hangulatú a könyv, mint egy hosszabb, a valóság függönye mögé bepillantást engedő (és persze - minimum - őrülettel végződő) H.P. Lovecraft-történet! Nagyszerű!


Mindenkinek melegen ajánlott kedvenc zsánertől függetlenül, akit legalább kicsit felcsigázott ez a poszt, vagy érdeklődik általánosságban is a mitológiák iránt és elgondolkozott már azon, hogyan, mikor és mi hatására is keletkeztek a mítoszok. Mekkora kalandokat tartogathat még a többi kötet és novella. Jó belegondolni előre is.

A könyvért köszönet a GABO Könyvkiadónak!

(Na, jó, nem bírom ki, eldicsekszem megint: Pár éve én ajánlottam a kiadónak, hogy ezt a könyvet adják ki, mikor megkerestek és megkérdezték a témáról - mármint, hogy milyen fantasztikus műveket is lenne érdemes megjelentetniük - a véleményem. Aztán telt az idő és lehetséges (biztos!), hogy végül nem (csak) az én ajánlásom miatt jelentették meg ezt a kötetet, de igazából ez nekem nem számít már. A szememben már akkor is az én könyvem marad, ha a fene fenét is eszik! Remélem sokatoknak fog örömet okozni majd! (Valamint remélem, hogy idővel jön a többi könyv közül is, amiket még ajánlottam nekik. Kettőt közülük - egy trilógiát és egy hosszabb sorozatot - nagyon várok! Vajon kitaláljátok, hogy melyek voltak azok?) :D

Megjegyzések

  1. Véleményetek szerint mennyi esély van arra,hogy a Gabo kiadja a Ryhope Woods sorozat többi kötetét is?
    Maga a könyv nagyon tetszett,az alapötlet egyszerűen zseniális.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Gondolom, a piaci sikertől függ. Ha az embereknek bejön, nem hiszem, hogy ne jönne idővel a folytatás.

      Törlés

Megjegyzés küldése