2013. november 28., csütörtök

Stephen King - Minden sötét, csillag sehol


Stephen King - Minden sötét, csillag sehol

Stephen King - Full Dark, No Stars
Eredeti megjelenés: 2010
Magyar kiadás: Európa, 2013
Műfaj: horror, novellás
Hossz: 528 oldal / 871.200 karakter
Fordította: Szántó Judit
ISBN: 978 963 0796 43 9
Díjak:
Bram Stoker-díj (2010) 
Beleolvasás:
ITT
Vásárlás:
BOOKER

Tartalom:
Stephen King új kötetének központi témája a bosszú, a megtorlás. Az első és leghosszabb történet helyszíne egy nebraskai tanyaház Hemingford Home-ban. A kisváros King rajongóinak a „Végítélet” című regényből már ismerős lehet: az abban szereplő Abigail anya itt lakott, és az Az című regényben felnőttkorában Ben Hanscom költözik ugyanide. Az „1922” mesterien adagolja a feszültséget, a szörnyű események és a gyarló központi figura sajátos, olykor komikus beszédfordulatai egyszerre rettentő és szórakoztató kontrasztban állnak. „A dagadt sofőr” története újabb és újabb váratlan csavarokat tartogat – itt egy zárkózott írónő vidéki felolvasóestje adja az apropót a horrorisztikus kifejlethez. A „Hosszabbítás jutányos áron” egyik szereplőjéről kiderül, tulajdonképpen ő maga a sátán, a záró történetet pedig – „Egy jó házasság” –, ugyan harmadik személyben, de szintén női nézőpontból láttatja az elbeszélő.

Mind a négy írás lebilincselő izgalmakat tartogat, nem véletlen, hogy a már élő klasszikusnak számító King új kötete Bram Stoker-díjat kapott.




Stephen King (1947-)
Amennyiben van olyan író a Földön, aki semelyik országban nem szorulna külön bemutatásra, meggyőződésem, hogy Stephen King – a horror-király – az. Rémtörténetein – 1974 óta – egész generációk nőttek fel, de elapadhatatlan fantáziája miatt még ma is a legnépszerűbb szerzők között tartják számon. (Konkrétan tavaly ő volt a második legtöbbet kereső szerző, idén viszont már a Szürke ötven árnyalata és társai leszorították egészen a tizedik helyig.) 2010-ben negyedik novelláskötete, a Minden sötét, csillag sehol elnyerte a Bram Stoker-díjat. A három hosszabb és egy rövidebb történetet tartalmazó írások központi témája a bosszúvágy – az ősi késztetés, ami az ősidők óta az ember sötét útitársa.

Ahogy azt már megszokhattuk Kingtől, a történetei – legyen a helyszínük akár egy kicsiny farm a ’20-as évek Közép-Amerikájában, vagy egy keleti parti kisváros, az újra és újra feltűnő Derry – mindig valóságos, hű képet festenek az adott korszakról és miliőről. Ennél precízebben csak a szereplői jellemábrázolásával, karakterváltozásával foglalkozik. Olyan hű képet fest az emberi gonoszságról (vagy beteges pszichéről), mint egy elmekórtani tankönyv. Hogy mégsem érezzük azt, hogy orvostani jelentést olvasunk, King olvasmányos, letehetetlen stílusa garantálja. Pár oldal elolvasása után elkerülhetetlen, hogy jólesően le ne merüljünk a (sorozat)gyilkosok, szerencsétlen áldozatok vagy az egyszerű kisemberek gondolatvilágába. Ott pedig már biztosan el fog borzasztani a könyv fő gondolata, miszerint valószínűleg halvány fogalmunk sincs róla, hogy a velünk kapcsolatban lévő emberekben valójában milyen személyiség is lakozik a külső máz alatt. A novellákban – nem is mindben – a természetfeletti, a megmagyarázhatatlan csak jóval később bukkan fel, de ahhoz, hogy rémisztő gondolataink megszülessenek, igazság szerint már nem is nagyon van rá szükség. Vitathatatlanul King az egyik legnagyobb a pszicho-horror szerzők sorában. Ez a kötete pedig a legjobb az eddigi novellás könyvei közül. Az utolsó történetből készülő filmváltozatot 2012-ben már be is jelentették – rendezője az eddig még semmivel sem bizonyított Peter Askin lesz, míg a forgatókönyvet maga King készítette el hozzá. Remélhetőleg jól sikerül, és a többi történet sem késik majd sokáig.

Az első, leghosszabb – és talán a legjobb – novella az 1922 című írás. A mű egy vallomás, amiben Wilfred Leland James nebraskai farmer elmeséli, milyen esemény-lánc vezetett el addig, hogy megölje „megátalkodottan csökönyös” feleségét, valamint tette miatt hogyan változott addig események nélkül csordogáló élete lépésről-lépésre élő földi pokollá. A novella a legnemesebb lovecrafti hagyományok szellemében – és az autentikus vidéki érzés megteremtése miatt Erskine Caldwell nyelvezetéhez hasonló stílusban – íródott. Közvetlen elődjei H.P. Lovecraft Patkányok a falban és Edgar A. Poe Az áruló szív című klasszikus novellái voltak, valamint Michael Lesy Wisconsin Death Trip című könyve, ami a századforduló kilátástalan vidéki életét mutatja be fotók segítségével. A sztori lassan hömpölygő, és nem csak azért drámai, mert tettével tönkreteszi saját és környezete életét, hanem, mert – történelemtudorok ezt már akár a címből is megsejthették – a gazdasági világválság miatt kétségbeesett tette teljesen felesleges. Nem csoda hát, hogy elméje nem tud megbirkózni lelkiismeretével.


A következő írás, A dagadt sofőr egy írónőről szól, aki mérsékelten sikeres könyveit felolvasóesteken népszerűsíti. Amikor az egyik összejövetelről egy rövidebb úton próbál hazajutni, defektet kap és egy kedves, Dagadt Sofőr képében olyan segítséget kap, amit nem felejt el egyhamar. Ebben a novellában a lelki terrorról a hangsúly először az erőszakra, a testi bántalmakra tevődik át, majd a B-kategóriás bosszú-horrorfilmekből – mint az I Spit on Your Grave – ismerős tematikát követve a hősnő saját kezébe veszi az igazságszolgáltatást. King azonban nem ragad le ennél a klisénél, az írás további fordulatokat tartogat. A leginkább érdekes része az írásnak viszont az, hogy a főszereplőnő álcájában kicsit bepillanthatunk a fiatal, még nem annyira ismert, a környék kisvárosaiban „haknizó” King életébe is.

A harmadik írás jóval rövidebb, mint az első kettő. A címe Hosszabbítás jutányos áron, és a történetben George Elvid (ami ugye a Devil anagrammája), a derry-i eladó hosszabbításokat árul. A halálos beteg David Streeternek konkrétan tizenöt évnyi hosszabbítást kínál. Ráadásul, bár Streeter erre is felkészült, nem is kéri cserébe a lelkét sem – az emberi lélek manapság értéktelen árucikk –, csak egy kis pénzt… és meg kell neveznie valakit, akit tiszta szívéből gyűlöl. Hiszen az Univerzum az Egyensúlyra törekszik, ezért ha vele valami jó történik, akkor valakivel rossz dolog kell, hogy történjen. Valóban jutányosnak tűnik az ár – az írás pedig egy kegyetlen csattanóval zárul. Igazán szórakoztató, sötét történet.

Az utolsó novella címe Egy jó házasság, amiben a feleség huszonhét év örömteli közös együttlét után a garázsban hirtelen férje lelkének legsötétebb mélységeit ismeri meg. A szörnyű titok lehetetlenné teszi, hogy a kapcsolatuk a megszokott mederben folyjék tovább. Az írás alapötletét ezúttal nem egy film vagy regény adta, hanem egy újságcikk. Erre a történetre valóban ki lehet írni a mára elkoptatott frázist, hogy „igaz történet alapján” – ami miatt a kötet legfélelmetesebb története lesz. [Meglepően témába vágó a Gillian Anderson főszereplésével készült The Fall című angol filmsorozat.]


A könyvet a kellemes borzongást kereső elvakult King-rajongókon – és az elmeszakértőkön – kívül az igényes nyelvezetű, kortárs amerikai elbeszéléseket kedvelőknek is kifejezetten ajánlom. King már régóta nem „csak” egyszerű horror-szerző, hanem a lélek avatott ismerője.

A könyvért köszönet az Európa Könyvkiadónak!

A poszt (kicsit lerövidített változata) a Fantazmo.hu-n is megjelent.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése