2013. július 30., kedd

Robert Ferrigno - Ima egy bérgyilkosért


Robert Ferrigno - Ima egy bérgyilkosért
(Bérgyilkos 01.)

Robert Ferrigno - Prayers for the Assassin
(Assassin Trilogy 01.)
Eredeti megjelenés: 2006
Magyar kiadás: Metropolis Media, 2007
Műfaj: sci-fi, disztópia, poszt-apokalipszis, thriller, akció, alternatív történelem
Hossz: 432 oldal
Fordította: Kálló András
Beleolvasó:
ITT
Vásárlás:
BOOKER

Tartalom:
Mi történne, ha a terroristák győznének?

Ez a 21. századi Amerika egészen más világ, az egykori Egyesült Államok északi része iszlám köztársaság, délen pedig a keresztény fundamentalisták vetették meg lábukat. New York és Washington radioaktív romhalmaz, Phoenix kiürült, Chicagóban pedig külön kis polgárháború dúl. Seattle a muszlim területek új fővárosa, ahol ugyanúgy tombol a futballőrület és a médialáz, mint régen, de a nők csadorban járnak, alkohol helyett az emberek Dzsihád-Kólát isznak, a minaretekből pedig a müezzinek imára hívó kántálása visszhangzik.

Rakkim Epps, az elit kiképzést kapott bérgyilkos állami megbízásból nyomozni kezd egy eltűnt történésznő után, akinek leleplező bizonyítékok lehetnek a kezében az USA elleni atomtámadások kitervelői ellen. Azt azonban nem sejti, hogy őutána is kutat valaki, egy ördögi megbízó által felbérelt zseniális pszichopata, aki ugyancsak művésze a gyilkolásnak, és mindent elkövet annak érdekében, hogy az igazság titokban maradjon.

Robert Ferrigno stílusteremtő politikai thrillere briliánsan ötvözi a keleti és nyugati civilizációk világát, elolvasásának hatására a napi hírek is új értelmet nyernek az ember szemében.







Robert Ferrigno (1947-)
Robert Ferrigno neve gyanítom nem túl sok magyar olvasónak mond valamit. (Nem, ő nem Lou Ferrigno bodybuilder és színész, se nem a testvére.) Eddig egyetlen könyve jelent meg nálunk - még 2007-ben -, az Ima egy bérgyilkosért, ami a Bérgyilkos trilógia első kötete. Amerikában abban az évben látott napvilágot a második rész (amit egy évre rá a harmadik is követett), aminek megjelenését a könyv végén a magyar kiadó jó előre beígéri nekünk. Azóta eltelt legalább öt év, és a folytatást még mindig nem olvashattuk, félő, hogy már nem is fogjuk.

"...Egy dicsőség nélküli világban, ahol az emberek inkább a sárba borulnak, minthogy tekintetüket az égre emeljék, nem volt könnyű a hősök élete."

(Az eredeti borító egy kicsit sem jobb...)
Mi lehet ennek az oka a vélhető anyagi sikertelenség mellett? A Metropolis Media nem arról híres, hogy keményfedelű könyveket adnának ki, ez a majdnem ötszáz oldalas féltégla mégis ilyen formában jelent meg - aminek örülök -, a belső borítóján egy gyönyörű térképpel és tetszetős kis félholdakkal az oldalszámozás körül. Az impozáns, tetszetős belsőt – bár a kis betűmérettel túl sűrűn teleírt oldalak (és a betűhibák) nem könnyítik meg az olvasást – viszont egy olyan borító takarja, ami engem is elriasztott évekig a kötettől. A végtelenségig szubjektív, kinek mi a szép, a figyelemfelkeltő, de ez… kíváncsi lennék rá, döntött-e bárki is a megvásárlás mellett a borító hatására. Pedig a történet alapvetően sikerkönyv-gyanús, és olvasás után végül kiderült, hogy az író sem hibázott. A nagyszerű történet végig izgalmas, élvezetes, ami rengeteg olvasónak nyújthatna remek kikapcsolódást, igaz, nem elsősorban a sci-fi történetekért rajongóknak, hiszen ez egy ízig-vérig politikai thriller, ami történetesen a közeli (jelenleg alternatív) jövőben játszódik. Valószínűnek tartom, hogy ha a könyvet egy olyan kiadó adja ki, akit az olvasók a krimi köteteikről ismernek - vagy ha a Metropolis Media kiadón nem lenne rajta a sci-fi kiadók „stigmája”, és a boltokban nem kerül minden könyvük automatikusan (és persze nagyrészt helyesen, de most épp hibásan) a sajnos sokkal kevesebb érdeklődőt vonzó fantasztikus részlegbe a thrilleres szekció helyett -, a sorozat akár 2007 óriási könyvsikere is lehetett volna nálunk is.

"...Ugyan már, mondaná Trey, insallah, ami körülbelül azt jelenti, hogy tökmindegy."

Az író negyvenhárom éves korában kezdett el csak az írással komolyan foglalkozni, és addigi léha élete (szerencsejátékos), tapasztalatai szinte már predesztinálták arra, hogy könyvei műfajául a krimiket és thrillereket válassza. A 9/11-es események hatására ötlött fel benne az ötlet, mi lenne, ha egy olyan Amerikában játszódna a következő, minden addiginál nagyobb szabású könyve, ahol a terroristák sikerrel jártak.

A könyv kezdetekor (2042) az általunk ismert világ már rég a múlté. A cionista terroristák 2015-ben sikeresen elpusztították New Yorkot, Washingtont (és Mekkát). A népharag elüldözte (és/vagy megölte) a zsidókat, az emberek tömegesen kerestek menedéket az iszlám szigorú erkölcsökön nyugvó dogmái menedékében. Szörnyű vallási háború tört ki az erre amúgy is hajlamos muszlimok és a sarokba szorított patkányokként küzdő kereszténynek megmaradt, javarészt a régi Déli Konföderációs területek (Bibliaövezet) között. A tősgyökeres és a frissen megtért muszlimok által megálmodott földi Paradicsom azonban csak nem érkezik el. Amerika megszűnik, vezető politikai hatalmi státusza végleg a múlté, sőt az évtizedeken keresztül dúló háború és a fundamentalista imámok vezetése miatt az ország gazdaságilag és kulturálisan is hanyatlani kezd. Ez van a felszínen, de természetesen nem addig van az! Most is jól tesszük, ha nem hiszünk el mindent, amit látunk.

"...Minden nagyobb városban akadt egy, a Zónához hasonlatos negyed, mely biztonsági szelepként szolgált a lakosság számára, aminek korábbi kultúrája olyan szélsőséges fogalmakra alapult, mint a szabadság és az egyén jogainak tiszteletben tartása."

A jobban sikerült amerikai változat borítója
A könyv számos erénye közül kétségkívül az egyik legfontosabb, hogy mennyire könnyedén és szórakoztatóan sikerült az iszlám vallási dogmáit, tanításait, szokásait bemutatni a könyv lapjain. Kicsit gyanús ugyan nekem, hogy ilyen sikeressé válhatna Amerikában egy csapásra ez a vallás - akármekkora csapás is érte őket -, de hát az iszlám most is a második legjelentősebb vallás a hívők számát tekintve, ultra-szigorú saríja (iszlám jog), egész testet és arcot takaró csadorok és fátylak, illetve kötelező napi ötszöri ima ide vagy oda. Született ateistaként elképzelni se tudok ennél kevésbé vonzó vallást - bár férfiként tagadhatatlanul látom benne az előnyöket is, ugye. Igen, a többnejűségre gondoltam természetesen. A könyvben nincsenek vallási magyarázatok, hosszú tanítások vagy unalmas (alternatív) történelem leckék. A szöveg mindenhol „haladós”, teli párbeszédekkel, akciókkal, menekülésekkel, a vallási háttér bár a sava-borsát adja a történetnek, mégis csak háttér, ami miatt tökéletesen működik a könyv. Az is tetszett benne még, hogy a szereplők többsége hitük ellenére sem arabok, hanem született majd áttért keresztények, akikben még él a régi világról pár emlék, ezért látják a jó és rossz oldalait is a mostani világrendnek. A modern és a mérsékelt muszlimokkal, a csendes keresztényekkel nem is nagyon van probléma. A nagyobb bajt most is a hangos vallási fanatikusok egyre növekvő száma és a korlátolt vezetők jelentik.

"...Hallott már a Feketeköpenyesek kegyetlenségéről, a nők megalázásáról és ütlegeléséről, de most a saját bőrén tapasztalta a hallottakat. Sajgó válla olyan leckének bizonyult, amelyet soha nem felejt el. A fundamentalizmussal kapcsolatos addigi összes kellemes gondolata semmivé foszlott. Túl nagy árat kell fizetni az ilyen életért cserébe."

Nem esett még szó a szereplőkről, pedig ha valakik, akkor ők elengedhetetlenek a történet szempontjából. Három fő szálon folyik a történet. Az elsőben a főszereplő, az ex-fedajin (szuper-elit katona) Rakkim keresi szerelmét, aki a Cionista Árulás mögé vezető szálak utáni nyomozás során tűnt el. Őket segíti közös nagybátyjuk Rőtszakáll, az Állambiztonsági Szervek élén álló nagytiszteletű figura, egy katolikus detektív és egy állandó földalatti bujkálásra kényszerített zsidó hekker. Az ő kalandjaikról fogunk a legtöbbet olvasni, és bár az én ízlésemnek kicsit túl sok volt itt a romantikus epekedés - nem kell izgulni, nem vértestvérekről van szó! :) -, de mindannyian kedvelhető figurák voltak. Rakkim főhőshöz méltó elánnal veti magát a feladatra, és mint egy terminátor tör át a legyőzendő akadályokon. Már ők is „elvinnék a hátukon” a könyvet, de igazából nemeziseik szállítják a könyv legjobb pillanatait.

"...Óvatossága nem egyszer saját, illetve a szakasza életét mentette meg a fedajinoknál töltött évek során, hiszen mindig időben fedezte fel a lesben álló ellenséget. Katonái szerencsésnek, Allah kegyeltjének hitték, és igyekeztek mindig a közelében maradni. Rakkimnak nem volt szíve kiábrándítani őket, és elmondani, hogy a szerencse nem tábortűz, amely mellett melegedni lehet. A szerencse, akár Allah kegyelme, leginkább egy mély szakadékhoz hasonlított, amelybe vagy beleesik az ember, vagy nem."

Az Öreg - aki a lángelme volt a terrorista támadások mögött - a sorozat első részében alig szerepel, de alakja mégis ott lebeg láthatatlanul minden esemény mögött, ami csak történik a könyvben. A megfoghatatlan szürke eminenciás, akihez emberei fanatikusan hűségesek. Csak hogy pontosan érthető legyen az ő nagysága, jelzem, hogy hozzá képest Osama bin Laden (nem a róla elnevezett repülőgép-hordozó anyahajó, ami Seattle mellett horgonyoz) nyeretlen kezdőnek tűnik. A muszlim sereg elitje a fedajinok csapata. Négyszáz jelentkezőből huszonöt éli túl a kiképzést. A fedajinok elitje pedig a fedajin bérgyilkosok titkos rendje. Ezer fedajinból talán egy ha alkalmas arra, hogy fedajin bérgyilkossá váljon. Az Öreg sosem tévedő ítéletvégrehajtó keze Darwin Conklin a legjobb volt közülük. Ő bizonyítottan három bérgyilkossal is felér. A sármos, mindenhová befurakodó pszichopata széles, véres ösvényt húz maga után, ahogy egyre közelebb kerül az Összeesküvés után nyomozókhoz. Ferrigno Darwin karakterével méltó párját alkotta meg Dr. Hannibal Lecternek, vagy bármelyik másik híres sorozatgyilkosnak. A munkájában démonian jó Darwintól egy pillanatig nem lehet senki sem biztonságban. Nem drukkoltam neki persze, de az ő részei voltak a kedvenceim.

"Darwin megragadta Stevens fülét, és tekerni kezdte. – Ha egy férfi nyaka eltörik, úgy ejakulál, akár valami szökőkút. – A divatfi arca eltorzult, ahogy Darwin keze összezúzta a fülkagyló porcait. – Szerintem Isten egy dühöngő őrült."

A vallási fanatikusok, a Feketeköpenyek befolyásos (mint a pápa mondjuk) vezetője Ibn Azziz mulla, mint a harmadik fél képviselője viszont kicsit csalódás volt. Igazi őrjöngő sültbolond volt persze, aki szerint mindenki halált érdemel az egész világon, csak a fundamentalista (legvallásosabb) muszlimok nem. Ehhez képest ő és az emberei alig zavartak bele az eseményekbe, igaz ne felejtsük el, hogy még két rész hátra van a történetből.

"Isten számon kéri majd rajtatok mindazt, amit lelketekből megmutattok, és azt is, amit eltitkoltok."

Itt el is értem - újra - az egyetlen igazán fájó ponthoz a történettel kapcsolatban. Egy fontos kérdés lezárul ugyan a könyv végén, de minden más nyitva marad. Lezáratlan - lehet, hogy örökre így maradó? - történetet pedig kinek (és hogyan) ajánlhatok? Azoknak, akiknek tetszett a könyv által felvázolt valóság, és utána van lehetőségük angolul elolvasni a két folytatást, mert szinte borítékolható, hogy szeretnék majd tovább olvasni. A nyelvezete egyébként nem túl bonyolult, szerintem viszonylag jó választás lehet nyelvgyakorlásra is, nem szükséges hozzá különleges szókincs sem.


A könyvért köszönet a Metropolis Mediának!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése