2012. november 23., péntek

Stanislaw Lem - Kiberiáda

Újraolvasás 
Stanislaw Lem - Kiberiáda

Stanislaw Lem - Cyberiada
Eredeti megjelenés: 1967
Magyar kiadás: Európa, 1971, 1987; Szukits, 2006
Műfaj: science-fiction, mese, novella, klasszikus
Hossz: 334 oldal
Fordította: Murányi Beatrix

Tartalom:
A nálunk igen népszerű író könyve a robotok világába visz – erre utal a könyv címe is. Délceg acéllovagok, szerelmes robotkirályfiak, nyikorgó vasremeték, elektronikus boszorkányok, okos és buta, hiú és szeszélyes számítógépek a hősei Stanisław Lem vidám és hátborzongató csúfondáros és poétikus meséinek. Ebben a kibernetikus csodavilágban zsarnok gépkirály csatázik holdbéli elektrosárkánnyal vagy algoritmikus fenevaddal, robotvitézek hajszolják kozmoszszerte a titokzatos, kocsonyás testű sápatagot, akiben az emberre ismerhetünk, s a két tudós robotmérnök varázslatos gépeket épít távoli csillagok királyai és zsiványai számára. Voltaire filozófiai meséinek modern utódai ezek a játékos, ironikus történetek. Tündérmese, legenda, pajzán novella, lovagregény, széphistória vagy pikareszk kaland tarka műfaj-álruhájában, humoros és groteszk ötletek tűzijátékának fényével világítják meg az atomkorszak filozófiai, társadalmi, tudományos és erkölcsi problémáit.




Nem telt el még egy hónap sem az utolsó Lem mű - A kudarc - olvasása óta, de egyszerűen annyira akartam már újra - harmadszorra - olvasni a Kiberiádát, hogy egy kicsit előrébb hoztam a tervezettnél. 

"...Ahá, lézerecskék vannak a szemében! No, adjátok csak ide a fényvédő páncélocskámat!
   
Nem emlékszek még egy olyan könyvre, ami ennyire játékosan szerettetné meg a science-fiction műfaját az olvasóval. A jellemzően hosszabb - de néha csak 2-3 oldalas -, lazán összefüggő mesék annyira szórakoztatóak, tele nyelvi leleménnyel, humorral és kedves szereplővel, hogy szerintem 8-12 éves kor körül már mint "mese"-könyvet is lehet nyugodt szívvel közösen olvasgatni kisiskolás csemeténkkel (ha az a célunk, hogy ő is megkedvelje a szívünknek oly kedves műfajt) - én fogom, az biztos. Persze a mélyebb mondanivalót, a társadalomkritikát, az iróniát és a teológiai, természettudományos vagy filozófiai utalások tömkelegét nem fogják még értékelni, és felfogni, hiszen ahhoz, hogy teljes dicsőségében pompázzon a kötet, jóval érettebb gondolkodású olvasó szükséges, de a nevetséges helyzetekbe kerülő, csetlő-botló hősök népmesékbe illő kalandjait, a beszélő (vagy szóferdítő) neveket - például Fukari és Pazari király, Vérgőz király, Gorillium a zugbéli zugevő és Szalvác, Dúrszág girálya, Ocsmonda, a valószínűségi sárkány,  vagy Bezsongár királyfi -, és a minden történetben ott lapuló erkölcsi/morális tanulságot minden bizonnyal már ők is meg fogják érteni... és imádni fogják. Én legalábbis imádtam a kötetben szereplő minden egyes történetet, mikor nyolc éves korom körül először olvastam. Ennek ellenére - ha ellentmondás látszólag, ha nem -, ez egy felnőtteknek szóló mesekönyv.

"...Amarra lehetett valahol, a Királyné-hegy mögött, az az ott, kérem, attól a csúcsosabbiktól jobbra. Olyan, mintha egy dögkeselyű ülne a csúcsán, talán azért nevezték el a nagyságos királyné asszonyról."

A két legjobb robot barát - és állandó ellenfél -, akik Csinnadratta Celebron (aki szintén "megelevenedik" a kötet lapjain) alatt váltak igazán zseniális mérnökökké, tehát Trurl és Klapanciusz állandó vetélkedése és a másikuk kudarca fölötti "szívből" jövő, mégis minden rosszindulatot mellőző gyermeki kárörömük a humor állandóan megújuló forrását nyújtja. Az általuk épített - természetesen mindig szenzációs és roppant egyedi - masinák közt ott üdvözölhetjük többek közt a Világmindenség Legbutább (és Legérzékenyebb valamint Legcsökönyösebb) Gondolkodó Gépét; A Gépet, Amelyik a Világon Mindent Meg Tud Csinálni vagy épp az Elektrubadúr nevű költőóriást.

Lemnél általában is igaz, itt azonban különösen, hogy halvány lila fogalmunk sem lehet róla, hogy a következő oldalon milyen galibába kerülnek a szereplők... hogy a csodálatos megoldásokról már ne is beszéljek.

Például azt ugye mindenki tudja, hogy sárkányok egész egyszerűen nem léteznek, de egzakt módszerekkel Trurl-ék bebizonyítják, hogy bár létezésük teljesen valószerűtlen, három fajtájuk - a nullások, az imagináriusok és a negatív sárkányok - egészen másképpen nem léteznek. Ha például két negatív sárkány herborizálódik (ez a sárkányalgebrában a szorzás), 0.6 sárkány jön létre, és ezen sárkány fő tulajdonsága a valószínűség, ha már egyszer létrejött. Hasonló logikai bakugrások tömkelegére nyugodtan készüljünk föl a Kiberiáda olvasása előtt! :D

Messze-messze a legjobb műfordítás-ferdítés-magyarítás-nyelvújítás, amit életemben olvastam. Le a kalappal Murányi Beatrix előtt. Egészen egyszerűen zseniális. Nem tudom elképzelni sem, hogy eredeti nyelven is ilyen jól hangozzanak a nyelvferdítéssel alkotott új szavak, mint a magyar változatban. A következő idézet jól példázza, milyen nehézségekkel kellett neki szinte mondatról-mondatra megküzdenie, és pompázatosan, hibátlanul sikerült neki! Egyedül azt hiányolom, hogy a magyar kiadásokban nincsenek benne Daniel Mróz lengyel grafikus - a Kiberiáda hangulatához meglehetősen jól passzoló - művei.

"...Írjon kiberotikus verset! - ragyogott fel hirtelen. - Legfeljebb öt sor legyen, de szóljon szerelemről, árulásról és halálról, a néger-kérdésről és a nimfomániáról; legyen benne a bonyolult női lélek extrém konfliktushelyzetben bekövetkező meghasonlásának ábrázolása, a középkori feudális viszonyok és erkölcsök maró bírálata, rímeljen, és minden szó K betűvel kezdődjön!

Kóbor kaffer kószál királylány kertjében.
Királylány kacéran kacsint kéjvágyó kedvében:
Kapj karodba, kaffer! Király kinéz, kiált:
Katonák! Kürtszó, kivégzés. Királylány kacag kuszán.
Kegyetlen kor! Kicsapongó, koronás kurtizán!
"

Iszonyat nagy kedvenc maradt a harmadik olvasás után is, szóval nyugodtan mondhatjuk, hogy kiállta az idők próbáját. Zseniális! Legendás! Szenzációs! Tökéletes!
Lem és a Kiberiáda a Google dolgozóit is megihlette.

A könyvért köszönet a Szukits Könyvkiadónak!

Értékelés: 10/10 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése