2012. július 3., kedd

Workaholics - Season I.

Workaholics - Season I.
(A munka hősei)

Még a múlt hónapban megnéztem a Comedy Central-os Workaholics első évadját, mert úgy emlékeztem, hogy valahol nagyon méltatták, aztán véletlenül megláttam - felirattal, olcsón, szóval beszereztem. Eddig valahogy (Diablo 3) nem jutott időm megírni a posztot, pedig ezek a tv sorozatos, havi filmes posztok tök nézettek a blogon (teljesen meglepő módon).


Röviden: fetrengtem rajta néhol, máshol meg vigyorogtam végig. Nyilván nem való mindenkinek. Kicsit olyan érzésem volt, mintha az Office-t (minusz az állandó operatőri stáb) keverték volna össze az Amerikai pitével vagy a Hivatali patkányokat és a Parks And Recreation-t mondjuk az Ananász expresszel vagy más mostanában divatos tini-vígjátékkal. Mivel kicsit hasonló helyen dolgozom, mint a fenti hivatalokban játszódó filmek, sorozatok, ezért nekem nagy kedvencek az ilyen típusú anyagok! :D

Az alaptörténet szerint adott három fiatalember, akik mostanában léptek rá az élet rögös útjára a suli után és a munkaügyi központból egy vállalat telemarketing osztályára kerülnek, ahol meg kell próbálniuk helyt állni. Mivel úgyis egy albérletben élnek mind a hárman, ezért a vállalati módi szerinti közös boxocska megosztása nem jelent nekik kihívást, annál inkább az, hogy munkájukat nem csak ők utálják, hanem mindenki által lenézett és megvetett. Hozzátartozik a dologhoz, hogy valószínűleg más munkahelyen sem teljesítenének sokkal jobban, hiszen életüket még mindig a csajok (hiánya), a partik, a drogok és a pia töltik ki teljes egészében. 

A sorozatban ennek megfelelően szép számmal látható ivás, hányás, droghasználat, különböző munkakerülésre csábító és sztrájkra felkészítő viselkedésforma, és sok-sok politikailag vagy társadalmilag teljesen inkorrekt téma kitárgyalása, nemritkán megbotránkoztató végkifejlettel vagy csavarral (pedofília) illetve hallható káromkodás, fingás és egyéb, a közepesen vaskalapos vagy humorérzéküktől megfosztott állampolgárokat felkavaró tevékenységek. Zseniális.

Az első évad tíz egyenként húsz perces részből áll, amik közül persze vannak jobbak-rosszabbak is, mint minden más szitkom esetében is (vagy akármilyen műfaj esetében), de mindben van több ütős poén vagy egy-egy emlékezetes duma.

A három főszereplő csodálatos. Mindegyik sok mulatságos jelenettel örvendezteti meg a nézőt. A karótnyelt Anders-nek (Anders Holm) talán kevesebb van, mint a másik kettőnek, de ő meg a háttérben is brillírozik. Blake (Blake Anderson) a sorozat jószívű, kedves hülyéje, akinek szinte minden mondatán lehet mosolyogni, de a szupersztár ebben a sorozatban is a trió legbunkóbb, legnárcisztikusabb, leg-leg-legebb tagja Adam (DeVine), akinek szemében egyszerűen semmi nem szent, aki mindent képes elba..ni - sokszor tudatosan, sokszor azért mert ő valóban ekkora tuskó.


A mellékszereplők szintén mindanyian lubickolhatnak a szerepükben, és kiélhetik benne titkos vágyukat, hogy komplett idiótaként vislekedjenek. A legjobb a főnökasszonyuk (Maribeth Monroe) - akit nagyon megkedveltem a végére, és a debil testvére, Karl a kábítószerárus (Kyle Newacheck) és a közvetlen munkatársaik (Montez, Waymond és Jillian). Átgondolva, más szereplő alig van! :)

Szerencsére még most megy a harmadik évad, szóval minimum még húsz részt megnézhetek ebből az agyamentségből, ami hamar nagy kedvenc lett! :) [Lehet, a végén még egy pólót is rendelek majd! :D]

Értékelés: 9/10




Linkek:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése