2011. november 25., péntek

Agymenés - Kell-e ennyi könyv?


Érdekes beszélgetésbe bonyolódtam a neten a minap, és hamar kiderült, hogy mindkettőnkben hasonló gondolatok merültek fel, amit most megosztok, hátha más is gondolkodott hasonlókon.
(A dőlt betűs részek idézetek más "tollából".)

Kell-e ennyi könyv?

Az ókorban volt mondjuk 30 író, összesen kb. 200 könyvvel, ami értelmes volt (csak arányszám, biztos több is volt, bár 10-et se tudnék most éjjel felsorolni, az biztos), A középkorban is kb ugyanez volt a helyzet, de inkább históriás énekek, kódexek meg ilyesmik, nem hiszem, hogy annyi "regény" "jelent" volna meg akkor. 

Az 17xx-as években kezdtek egyre sűrűbben megjelenni irodalmi alkotások, de még inkább a 18xx-as években, de ebben a 200 évben is hány jelentős író élt? 100? Az egész világon! Hány könyvet írtak ezek? 300-at? (és nem 3000 oldalas trilógiákat). Ha valaki gazdag volt akár minden könyvüket is elolvashatta, ha akarta volna.

Most hány könyv van? Magyarországon évente szerintem simán megjelenik 3000 új könyv. A világon? Szerintem 1000 lehet hetente megjelenik. Ki tudná ezeket mind elolvasni (már csak azokat persze, amelyikek ebből érdeklik), hány jó könyvről nem is hallunk, max évekkel később csak.

Ja, és persze az a pár 1000 régi könyv, amit az ősök megírtak, az se megy a kukába, a mostani fiatalságnak azok is újak, a suliba kötelező lesz közülük vagy 50, szüleik is ajánlani fognak nekik pár régi kedvencüket (Verne), hátha "rajongó" lesz a sarj is, stb.

Azok, akik 20 év múlva születnek, hány könyv közül kell kiválasszák az első könyvüket, ami esetleg meghatározhatja, hogy szeretni fognak-e olvasni, vagy nem (és milyen stílusú lesz az a könyv?)

"...A mai gyerekek, fiatalok egy magyar villanyszerelő angol néven kiadott fantasyjáért vannak oda (már amelyik olvas), míg régebben a gyerekek Karl Mayt vagy Dumas Monte Christóját olvasták. Úgyhogy szerintem, ha nem írnának többet az írók bőven elég lenne egy életre (és az emberek se lennének butábbak), hisz valóban minden évben csak több lesz. Ilyen huszadrangú szerzők meg ott toporognak, hogy az ő ponyvájukat olvassák a gyerekek. Egyszerűen annyi jelenik meg, hogy a régieket már senki nem akarja olvasni..."

Na, nem panaszkodásból mondom, hogy túl sok a könyv, egyszerűen tényleg borzalmasan rohadt sok könyv van már. (Persze nem feltétlenül Magyarországon, inkább angol nyelvterületen lehetnek még nagyobb bajban az olvasók. A magyar könyvkiadási tempóval még épphogy felveszem a ritmust olvasásban. - bár a régiek pótlása és az újraolvasásokra már nem nagyon van időm.)

"...Azt nem tagadom, hogy van pár szerző, akik újak és mondjuk szívesen olvasok tőlük, csak egyszerűen már olyan sok lesz, hogy nem győzöd."

"...Hisz most még elolvashatod az előző 2700 év termését: ez 2030-ban úgy lesz, hogy elolvashatod az előző 2700 évet plussz annak a 20 évnek a termését, ami 2011 és 2030 közt jelenik meg (amire kb. megint kevés egy élet: mármint csak arra a 20 éves termelésre). Pedig nem olvashatsz állandóan."

Persze inkább több könyv legyen, mint kevesebb, de...

Ez az egész azért jutott az eszembe, mert magamban keseregtem, hogy sosem fogok az olvasási listám végére érni akkor sem, ha csak olvasnék mindig, ami persze lehetetlen, valamint, hogy mennyi olyan író van már most, akiről sose hallottam / sose fogok hallani / hallottam, hogy jó / láttam, hogy a 20. NY Times Bestsellere jön ki magyarul, de még soha egy betűt sem olvastam tőlük. 

És a számuk minden nappal egyre több.

Uff!

3 megjegyzés :

  1. á, ilyeneken nem szabad agyalgatni, meg belekattan az ember.
    temérdek könyv van, de ez a temérdek könyv lefedi azt a temérdek embert a temérdeksokféle érdeklődési körrel. persze, soha nem fogok tudni mindent elolvasni - de nem is akarok. nekem csak azok kellenek, amikben látok valamit. hogy mikor mit, az az aktuális hangulatomtól vagy érdeklődésemtől függ, és ennek nem tud megfelelni akármi.
    van, hogy csak állok a polc előtt, és mint egyszeri lány a ruhásszekrényénél, csak az jut eszembe, hogy nem tudok mit olvasni.:)

    persze, egy csomó könyvet illene elolvasni, mert régi, meg neves író írta, meg korszakalkotó, meg kult, meg még ki tudja mi, de ezekkel úgy vagyok, nekem nem feltétlenül az. én azokat szoktam irigyelni olykor egy nagyon picit, akiknek összesen ha 10 könyv volt az életében, de azokért rajong, meg oda meg vissza van, és órákon át tud róluk beszélni, meg nagyon-nagyon sajnálom is őket, hogy ennyire beleszűkültek abba a pár könyvbe, hogy meg sem látják, mennyi csoda van még azokon kívül.

    VálaszTörlés
  2. Igen, de egyre nagyobb az esélyed rá, hogy a maxi-kedvenc könyvedet sose olvasd el.

    Olyanokat nem nagyon ismerek, akik csak 10 könyvet olvastak életükben, de olyat ismerek, aki csak egyet, de azt nagyon sokszor oda-vissza. Persze a Biblia az - nem támadásként ellene -, de őt csak sajnálom, hogy ennyire beleveszett valamibe.
    Bár az biztos, hogy ő megtalálta a maxi-kedvenc könyvét! :D

    VálaszTörlés
  3. de nekem van már egy rakás maxi-kedvencem.:D igazából nem hiányolom azokat, amikről még nem tudok. azt viszont sajnálom, hogy egy rakat időt el*sztam kevésbé vagy egyáltalán nem jó könyvekre, bár, ha meg azt nézem, hogy szar könyveket is olvasni kell, hogy értékeljük a jót, annyira nem baj. meg aztán, amíg el nem olvasom, nem tudhatom, hogy nem jó.

    épp ma reggel gondolkodtam, hogy gyerekkoromban mennyit unatkoztam a nagyszüleimnél. egyetlen szál könyvük nem volt (el tudod ezt képzelni?), én meg akkor még nem vittem magammal előrelátóan mindenhova legalább két könyvet. na, ez volt az igazán holtidő.

    VálaszTörlés